Az együttműködő közösség amúgy is szigorú kivételes szabályait az Európai Bíróság az elmúlt évek ítéleteivel tovább szűkítette, és ezeket a változásokat a magyar jogalkotás sem követte le mindig pontosan. Cikkünk második részében fontos jogeseteket értelmezünk.
The post Együttműködő közösségek az áfa rendszerében – előnyök és nehézségek (2. rész) appeared first on Adó Online.
A cikksorozat mostani részében két olyan esetről lesz szó, ahol az adószám hiánya olyan körülményekből adódott, amelyek indokolttá tehetik a levonási jog megtagadását.
The post A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XVI. rész) appeared first on Adó Online.
Cikksorozatunk következő részében a telephelyet az általános forgalmi adó szempontjából vizsgáljuk kiegészítve néhány vonatkozó jogeset tanulságaival is.
The post Telephely az adózásban – általános forgalmi adó (3. rész) appeared first on Adó Online.
Ha a számlát hibás adózási mechanizmussal állították ki, a levonásnak nem csupán az alaki, hanem az anyagi feltételei sem teljesülnek maradéktalanul.
The post A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XIII. rész) appeared first on Adó Online.
Elmondható, hogy a háromszögügylet tulajdonképpen egy láncügylet, hiszen igaz rá, hogy egynél több értékesítés történik a felek között olyan módon, hogy a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.
The post Háromszögügylet vagy láncügylet? appeared first on Adó Online.
A pénzügyi képviselet témaköre akkor merül fel, amikor külföldi illetőségű adóalany adókötelezettségét nem tudja a normál szabályok, például fordított adózás keretein belül kezelni partnerével, hanem adószámot kell kérnie a teljesítési hely szabályok szerint illetékes ország adóhatóságától.
The post A pénzügyi képviselet intézménye appeared first on Adó Online.
A határon átnyúló, a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez – az egyéb feltétek fennállása mellett – azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles. Az ügylet utáni, előzőek szerinti adófizetés biztosítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) közösségi termékértékesítés adómentességéről rendelkező 89. §-a – összhangban a 2006/112 Héa-irányelvvel – 2020. január 1-jétől új feltételekkel egészült ki.
The post Bemutatjuk a közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályait appeared first on Adó Online.
Termékimportot érintően számos érdekesség, kérdés merül fel; cikkünkben a láncértékesítések fontos tudnivalóit ismertetjük, példákkal illusztrálva.
The post Termékimport és láncértékesítés appeared first on Adó Online.
A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (4. rész) appeared first on Adó Online.
Közbenső szereplő alatt a láncolat olyan gazdasági alanyát értjük, aki az árut megvásárolja, majd tovább értékesíti, illetve vagy saját maga, vagy a megbízásából eljáró harmadik személy féllel fuvarozási szerződést köt.. Sorozatunkban most a közbenső vevőre vonatkozó, 2020-ban megváltozott szabályokat mutatjuk be.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (3. rész) appeared first on Adó Online.