Barion Pixel

A pénzügyi képviselet intézménye

A pénzügyi képviselet témaköre akkor merül fel, amikor külföldi illetőségű adóalany adókötelezettségét nem tudja a normál szabályok, például fordított adózás keretein belül kezelni partnerével, hanem adószámot kell kérnie a teljesítési hely szabályok szerint illetékes ország adóhatóságától.

The post A pénzügyi képviselet intézménye appeared first on Adó Online.

Bemutatjuk a közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályait

A határon átnyúló, a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez – az egyéb feltétek fennállása mellett – azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles. Az ügylet utáni, előzőek szerinti adófizetés biztosítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) közösségi termékértékesítés adómentességéről rendelkező 89. §-a – összhangban a 2006/112 Héa-irányelvvel – 2020. január 1-jétől új feltételekkel egészült ki.

The post Bemutatjuk a közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályait appeared first on Adó Online.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (3. rész)

Közbenső szereplő alatt a láncolat olyan gazdasági alanyát értjük, aki az árut megvásárolja, majd tovább értékesíti, illetve vagy saját maga, vagy a megbízásából eljáró harmadik személy féllel fuvarozási szerződést köt.. Sorozatunkban most a közbenső vevőre vonatkozó, 2020-ban megváltozott szabályokat mutatjuk be.

The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (3. rész) appeared first on Adó Online.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (2. rész)

A legnagyobb kihívás, és egyben legnagyobb kockázat a közbenső szereplőknél merül fel, hiszen ők akár vevői, akár eladói minőségben is meg tudnak jelenni a láncolatban. Azonban az axióma kimondja: csak egyetlen értékesítés minősülhet fuvarozással egybekötött értékesítésnek.

The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (2. rész) appeared first on Adó Online.

Beépített ingatlan vagy építési telek? (III. rész)

Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak, például a tulajdoni lapon még lakóingatlan szerepel, a valóságban azonban a telken álló épületet már elbontották.

The post Beépített ingatlan vagy építési telek? (III. rész) appeared first on Adó Online.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (1. rész)

A láncértékesítés során ugyanaz a termék úgy vált tulajdonost többször is egymást követően, hogy a termék az első szereplőtől végül a láncolat utolsó szereplőjéhez kerül fizikailag. Ezeknek az ügyleteknek azért van különös jelentősége, mert gyakran megesik, hogy a termék a folyamat eredményeképpen átlépi egy, vagy akár több ország határát, valamint az áfatörvény speciális teljesítésihely-szabályt rendel az ilyen típusú ügyletekhez.

The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (1. rész) appeared first on Adó Online.