A Kúria Kfv.I. 35.030/2025/6. sz. végzése szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra felhasználni.
A C‑207/23. sz. Y KG ügyben hozott EUB-ítélet szerint kulcsfontosságú az a mozzanat, hogy az ingyenesen átadást követően a terméket továbbra is az átadó használja-e.
A C-529/19. sz. Mitteldeutsche Hartstein‑Industrie EUB-ítélet konklúziója alapján, ha az ingyenes átadást követően a terméket továbbra is az adóalany használja a gazdasági tevékenységéhez, nem történik végleges kivonás a gazdasági tevékenység köréből, így az ingyenes átadás nem kezelhető termékértékesítésként.
A vállalkozásidegen cél nem minden esetben feltétele az ellenértékes ügyletkénti kezelésnek, a vállalkozásból történő kivonás azonban igen.
Az ingyenes ügyletek akkor is adókötelesek lehetnek, ha az ingyenesség nem az adóalany saját akaratán alapul. Vállalkozásidegen cél hiányában is termékértékesítésként lehet kezelendő az ingyenes ügylet.
Levonható áfa hiányában az ingyenes ügyletek nem keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget. Az adóalany általi megvalósítással és a levonási joggal ellentétben a vállalkozásidegen cél nem minden ingyenes ügyletnél feltétele az áfakötelezettségnek.
Az ingyenes ügyletek sokfélék lehetnek, eltérő kritériumokkal. Az adóalanyisághoz és a levonási joghoz kapcsolódó feltétel azonban mindegyiknél megjelenik.
Az ellenértékes termékértékesítésként, szolgáltatásnyújtásként kezelendő ügyletek áfakezeléséhez ismerni szükséges a vonatkozó magyar és uniós előírásokat.
Az általános forgalmi adó rendszerében főszabály szerint az ellenértékes ügyletekhez kapcsolódik áfafizetési kötelezettség. Bizonyos esetekben azonban a jogalkotó ingyenes tranzakciókat is úgy rendel kezelni áfa tekintetében, mintha ellenértékes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások volnának.