Cikksorozatunk előző részében már találkozhattunk azzal a gondolattal, hogy a nemfizetéshez kapcsolódó kivételszabály nem alkalmazható akkor, ha az adóalany az adóalany észszerű valószínűséggel hivatkozik arra, hogy a követelése behajthatatlan. Most egy az ügylet másik oldalát vizsgáló üggyel, valamint egy olyan magyar vonatkozású üggyel folytatjuk, amely hozzájárult a behajthatatlan követelésekre vonatkozó hazai szabályozás megváltoztatásához.
The post Utólagos adóalap-csökkentés az Európai Bíróság gyakorlatában (VIII. rész) appeared first on Adó Online.
Mai cikkünkben folytatjuk a nemfizetésre vonatkozó kivételszabályt érintő EUB-ítéletek tárgyalását.
The post Utólagos adóalap-csökkentés az Európai Bíróság gyakorlatában (VII. rész) appeared first on Adó Online.
Cikksorozatunk következő részei a nemfizetésre vonatkozó kivételszabályt érintő EUB-ítéletekkel foglalkoznak.
The post Utólagos adóalap-csökkentés az Európai Bíróság gyakorlatában (VI. rész) appeared first on Adó Online.
Az adószám-felfüggesztés jogintézményét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) már nem tartalmazza, az adószám-törlés jogintézménye azonban megmaradt, sőt, a korábbi adószám-felfüggesztési indokok többsége adószám-törlési indok lett. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
The post Adószám törlése appeared first on Adó Online.
Cikksorozatunk ötödik részében egy olyan eset szerepel, amelyben az EUB úgy ítélte meg, nem alkalmazható az árengedményre miatti adóalap-csökkentés.
The post Utólagos adóalap-csökkentés az Európai Bíróság gyakorlatában (V. rész) appeared first on Adó Online.
Az általános forgalmi adót illetően az adólevonási jog megnyílta és az adólevonási jog érvényesítése időben elválhat egymástól. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az adó felszámíthatóvá válik, amikor az előzetesen felszámított adót meg kell állapítani. Az adózó azonban nem köteles az adólevonási jogot rögtön érvényesíteni. Különösen igaz ez akkor, ha az érvényesítéshez további feltételek szükségesek. Jogeset.
The post Adólevonási jog és érvényesítése appeared first on Adó Online.
A feketegazdaság elleni hatékony fellépést szolgáló jogintézmények közül az egyik legjelentősebb az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan kerül sor, hanem kizárólag az után, hogy az adó- és vámhatóság vizsgálta a törvényben meghatározott személyi kör adózói előéletét. Ismertetjük a szabályozást és egy érdekes jogesetet.
The post Adófizetési biztosíték appeared first on Adó Online.
Cikksorozatunk negyedik részében az árengedmény témaköre kapcsán a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalkozás két ügyéről lesz szó, melyek közül az egyik magyar vonatkozású, és 2021. őszén született meg benne az ítélet.
The post Utólagos adóalap-csökkentés az Európai Bíróság gyakorlatában (IV. rész) appeared first on Adó Online.
Számos kérdés felvetődhet az átlagkereset meghatározása kapcsán. A következőkben a táppénzt érintő jogesetet mutatunk be.
The post Az átlagkereset és a nyugdíj – jogeset appeared first on Adó Online.
Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.
The post Szolgálati idő és túlfizetés – jogeset appeared first on Adó Online.