Cikkünkben a C-639/24. számú (Flo Veneer) Európai Bírósági esetet mutatják be, amely jelentős hatással lehet a NAV gyakorlatára is a közösségi termékértékesítések áfamentessége tekintetében. A cikk szerzője Morvai Edina senior manager és Papp Nóra supervisor, a WTS Klient adótanácsadói.
A Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében az adójogviszonyokban az adózásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján ítélendő meg egy ügylet ingyenessége, illetve visszterhessége. Akár egy polgári jogi szempontból visszterhes ügylet is minősülhet ingyenesnek az áfa rendszerében.
Bérleti szerződés megszűnésekor, ha a bérlő ingyenesen átadja a bérbeadónak vagy a következő bérlőnek az általa vásárolt vagy létrehozott eszközt, az ingyenes átadás adóköteles voltát nem befolyásolja, hogy a bérlő és a terméket ingyenesen megszerző személy számára az átadott termékek képviseltek-e gyakorlati szempontból értéket.
Az ügyletek ingyenessége vagy visszterhessége nem az adóalany számára releváns összes, a termék átadásához fűződő előny figyelembevételével, hanem az adózásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján ítélendő meg. Az adóhatóság számára akár a közösségi ügyletekről benyújtott összesítő nyilatkozat adatai is támpontot jelenthetnek a termék vállalkozásból történő kivonásának megállapításához.
Ha az idegenkezűség nem igazolt, az adóalany nem mentesülhet az áfakötelezettség alól az EUB C-435/03. számú ítélet levezetésére hivatkozva. A termék vállalkozásból történő végleges kivonásának minősül az is, ha az adózó a beszerzés napján azt értékesítés, selejtezés, értékvesztés elszámolása vagy megsemmisülés hiányában nyilvántartásaiból ki is vezeti, mérlegében, beszámolójában nem jeleníti meg.
Komoly adózási kockázatokat rejt az év végi transzferár-kiigazítások általános forgalmi adó szempontú kezelése, amely jelentős hatással van a multinacionális vállalatcsoportok adókötelezettségeire, adóügyi megfelelésére, de pénzügyi pozíciójára is. Erre irányítja rá a figyelmet az egyik legfrissebb uniós döntés, a C–726/23. számú Arcomet Towercranes ügyben hozott ítélet, amely megerősíti, hogy a világosan meghatározott szerződéses mechanizmusokon alapuló transzferár-korrekciók áfa szempontból adóköteles ügyletnek minősülhetnek még akkor is, ha azok egyébként változó összegűek vagy nyereségalapúak. Egyben pedig rámutat arra is, hogy a cégcsoportokon belüli tranzakciók folyamatos figyelmet és rendszeres felülvizsgálatot követelnek, de akár az újragondolás szükségességét is felvethetik. Az Áfa kalauz cikkében a közösségi és hazai gyakorlat rövid ismertetését követően ezt a jogesetet mutatjuk be részletesen, azzal a céllal, hogy az áfa hatálya alá, és azon kívül eső transzerár-kiigazítások elhatárolásához nyújtsunk támpontokat az olvasó számára.
A Kúria Kfv.I. 35.030/2025/6. sz. végzése szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra felhasználni.
A C‑207/23. sz. Y KG ügyben hozott EUB-ítélet szerint kulcsfontosságú az a mozzanat, hogy az ingyenesen átadást követően a terméket továbbra is az átadó használja-e.
A C-529/19. sz. Mitteldeutsche Hartstein‑Industrie EUB-ítélet konklúziója alapján, ha az ingyenes átadást követően a terméket továbbra is az adóalany használja a gazdasági tevékenységéhez, nem történik végleges kivonás a gazdasági tevékenység köréből, így az ingyenes átadás nem kezelhető termékértékesítésként.
Előfordulhat, hogy az adózó adóbevallási kötelezettségének – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az igazolási kérelem az a jogintézmény, melynek keretében az adózó a határidő elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények alól mentesítheti magát. Ismertetjük a szabályozást és egy érdekes jogesetet.