Sorozatunk második részében a szabályozás bemutatása után érdekes jogesetet ismertetünk, értelmezünk.
Hosszú per tárgya volt, hogy a közérthetőség alapelvének miként kell érvényesülnie egy adóperben. A Kúria szerint a közérthetőség az adóhatóság ügyfelekkel való kapcsolattartására vonatkozó követelmény, így önmagában ezen alapelvre hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, hogy az adóhatóság eleget tett-e indokolási kötelezettségének. A Magyar Jogász Egylet jogeset-elemzése.
Amennyiben késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, kötelezettséget, akkor késedelembe esünk, így annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás milyenségétól is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót. Most érdekes jogesetet ismertetünk.
Az adóigazgatási rendtartás (a továbbiakban. Air.) meghatározza az ügyintézési határidőt és annak számítását befolyásoló tényezőket. Az általános ügyintézési határidő továbbra is harminc nap, amely további harminc nappal (egy alkalommal, indokolás mellett) meghosszabbítható.
Ha az ellenérték megfizetése kriptovalutával történik, a héasemlegesség elve alapján a tranzakciót ugyanúgy kell kezelni, mint amikor nem kriptoeszközzel egyenlítik ki az árat. Mindazonáltal ez nehézségekbe ütközhet, ha magát az ellenértéket is kriptoeszközben határozták meg, nem csak a megfizetése történik kriptovalutával.
A cikksorozat mostani része a kriptoeszközökkel folytatott ügyletek témakörében született EUB-döntés tartalmát foglalja össze.
Ismertetjük a jogszabályi hátteret és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A gyógyszeripari termékek forgalmazása során a hatályos jogszabályok előírják a gyógyszerforgalmazóknak, hogy az értékesítés nagyságától függően gyártói befizetéseket, illetve kiegészítő gyártói befizetéseket teljesítsenek a NAV felé. A támogatásvolumen szerződésekhez hasonlóan azonban a gyógyszerforgalmazó társaság a gyártói befizetések, illetve kiegészítő gyártói befizetések esetén is csak az értékesített gyógyszeripari termékek ellenértékének egy részével rendelkezik, a fennmaradó összeget ugyanis a NEAK támogatási, illetve forgalmi adatokon alapuló adatszolgáltatása alapján a NAV részére köteles megfizetni. A fentiek miatt kérdésként merült fel, hogy a támogatásvolumen- szerződések alapján teljesített befizetésekhez hasonlóan ezen befizetési kötelezettségek esetén is alkalmazható-e az utólagos általános forgalmi adó adóalap-csökkentés. A fenti kérdéssel foglalkozott az Európai Bíróság a C-248/23. számú ügy, a Novo Nordisk A/S ügyben.
A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.
Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]