Az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő – a Kúria eseti döntése.
Bemutatjuk az adóbírság szabályozását, a mérséklés lehetőségeit, és egy érdekes jogesetet.
Egy döntéshez a semmisség jogkövetkezményét akkor indokolt rendelni, ha nem lehet mérlegelni azt, hogy az eljárási szabályszegéshez fűződő jogkövetkezmények mellőzéséhez esetleg jelentősebb érdek fűződhet, mint azok levonásához. Érdekes jogesetet ismertetünk.
Adózás szempontjából lehetséges a nem kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett átalakulás. Nem kedvezményezett átalakulások esetében adóalap módosító tételeket szükséges figyelembe venni. A társaságiadó-törvény adókedvezményeket biztosít a kedvezményezett átalakulás választása és feltételeinek teljesülése esetére. A szabályozáson túl érdekes jogesetet ismertetünk.
Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes ellenőrzési típusok jellemzőit, majd érdekes jogesetet ismertetünk.
A cikksorozat záró része az adóhatóság által kiszabható szankciókkal foglalkozik.
A cikksorozat ezen része a bizonyítási teher mellett az adóhatóság által kiszabható szankciók kérdéskörét tárgyalja.
Az EUB elé terjesztett ügyekben ismételten megjelent az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettségnek, illetve a nem a számla kibocsátója által teljesített ügyleteknek a kérdésköre.
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
Az EUB számos alkalommal állást foglalt a tekintetben, hogy héaügyekben az adóhatóságot milyen körben terheli bizonyítási kötelezettség.