Ha kapcsolt vállalkozásokról esik szó, a jogalkalmazásban jellemzően a gazdasági társaságok közötti relációban merül fel arra irányuló kérdés, hogy fennáll-e a kapcsoltsági viszony. Utóbbi azonban számos egyéb konstrukcióban is megvalósulhat.
Társaságunk 2024. október 31-éig kapcsolt vállalkozási viszonyban állt egy másik belföldi illetőségű adózóval. Ezt követően a tulajdonosi viszonyok megváltoztak, a két cég közötti kapcsolt vállalkozási viszony megszűnt. Társaságunk továbbra is szerződéses kapcsolatban áll a korábbi kapcsolt vállalkozásával. Jól értelmezzük-e, hogy a szokásos piaci ár elve miatti adóalap-korrekciók az egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közötti ügyletek vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha az ügylet teljesítésekor fennáll a felek között a kapcsolt vállalkozási viszony? Álláspontunk szerint azon ügyletek esetén, amelyek 2024. november–december hónapban valósultak meg, már nem vonatkozhatnak az említett korrekciós tételek. További kérdésünk, hogy a már független felekként történő teljesítések ellenértékeit figyelembe kell-e venni a 100 millió forintos értékhatár vizsgálatánál a transzferár-dokumentáció alóli mentesülés során.
„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó részében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjában nevesített esetről lesz szó, amikor a kapcsolt vállalkozási viszony harmadik személy többségi befolyása révén jön létre.
Az ügyvezetés egyezőségéről abban az esetben beszélhetünk, ha két vagy több jogi személyt ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként. Kibontunk minden részletet.
Cikksorozatunkban a kapcsolt vállalkozások témája kapcsán nem a definíció teljes áttekintésére törekedünk, hanem a jogalkalmazásban leggyakrabban előforduló eseteket vizsgáljuk, amelyeknek értelmezése vagy nehézséget okoz, vagy sok adóalanyt érint. Írásunk első része az egyéni és társas vállalkozások közötti relációt veszi górcső alá.