Egy belföldi áfaalany társaság egy dél-magyarországi kistelepülésen gyártó üzemet létesít. A társaság az adott településen és a környező településeken ingatlanokat bérel az üzemben foglalkoztatott munkavállalók elszállásolása céljából. A társaság azt tervezi, hogy az elszállásolást ingyenesen vagy csekély összegű térítés ellenében fogja biztosítani a munkavállalói részére. A társaság a bérelt ingatlanok esetlegesen szabadon maradó helyiségeit olyan módon kívánja hasznosítani, hogy azokban más cégek munkavállalóinak az elszállásolását biztosítja ellenérték fejében. Kérdésként merül fel, hogy a társaság jogosult-e levonásba helyezni az általa igénybe vett ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat terhelő áfát?
Társaságunk 2025. december 31-ei hatállyal kijelentkezett a kisvállalati adó hatálya alól, így 2026. január 1-jétől kezdve társaságiadó-alanyként működünk. A 2026. május 31-éig benyújtandó, záró kisvállalatiadó-bevallásban le kell vezetnünk az áttérési különbözet összegét, és ezzel kapcsolatban merült fel kérdésünk. Az áttérési különbözet megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékét. A jogszabály azonban nem definiálja egyértelműen, hogy a „megszerzett” fogalom kizárólag a már aktivált, üzembe helyezett eszközöket jelenti-e; vagy a befejezetlen beruházások, amelyek a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontjában még nincsenek aktiválva, beletartoznak-e a megszerzett tárgyi eszközök körébe. A kérdésünk tehát arra irányul, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában a még üzembe nem helyezett beruházások értéke is figyelembe vehető-e csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározása során.
Adott egy magánszemély, aki 2021 májusában értékesítette a tulajdonában álló, belföldön fekvő lakást 60 millió forintért, majd 2025 márciusában eladott egy másik lakóingatlant 45 millió forintért. A magánszemély egészen mostanáig nem vásárolt új lakást, 2026 februárjában viszont vesz egy családi házat, amelynek a forgalmi értéke 120 millió forint. A kérdés arra irányul, hogy a cserét pótló vétel kedvezményét hogyan veheti igénybe a magánszemély, értesültünk ugyanis arról, hogy a kedvezmény szabályai 2026. január 1-jétől változtak. Figyelembe vehető-e a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának meghatározásakor a 2021. májusi, magasabb forgalmi értéken megkötött ügylet?
Egy gépjármű tulajdonosa kivonatta a személygépkocsiját a forgalomból, majd a következő hónapban újra forgalomba helyeztette az autót. E hónap végén azonban – értékesítés miatt – már egy új tulajdonos szerepelt üzembentartóként a hatósági nyilvántartásban. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogy a gépjárműadó alanyának az (újra)forgalomba helyezést kezdeményező személyt vagy a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a járműnyilvántartásban tulajdonosként/üzembentartóként szereplő személyt kell tekinteni.
Társaságunk 2024-es fizetendő társasági adója 14 millió forint volt, a 2025-ös társaságiadó-fizetési kötelezettségünk pedig várhatóan 19 millió forint lesz. Értesültünk arról, hogy a havi adóelőleg-fizetési gyakoriságra irányadó 5 millió forintos értékhatár 2026-tól megemelkedik 20 millió forintra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2026. január 20-án már nem kell fizetni adóelőleget, vagy csak a 2529 jelű bevallás benyújtását követően vonatkozik ránk az új szabály? Ha a 2529 jelű bevallást 2026 májusa előtt, például 2026 márciusában benyújtanánk, akkor korábban áttérhetünk a negyedéves fizetésre?
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő társaság, amelynél az ügyvezetői feladatokat egy olyan nyugdíjas magánszemély látja el, aki az anyák kedvezményét érvényesíti. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan a kisvállalati adóban is van olyan előírás, amely adófizetési kötelezettséget ír elő az érintett magánszemélyt foglalkoztató cég részére, ha az átlagkereset négyszeresét meghaladó kifizetésekre kerül sor?
Egy egyéni vállalkozó a hónap egészében gyesben részesül, de ezen ellátás mellett az adott hónap 5 napján vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben mely napokra kell a minimum alapok után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Egy televízióműsor készítésével, videótartalom terjesztésével foglalkozó betéti társaság ügyvezetője személyes közreműködésként televíziós és online műsorvezetőként dolgozik. A bt. tevékenységéből eredően bizonyos igényes és változatos ruhadarabjai munkaruhának számítanak, mivel változatosan kell öltözködnie. Ezzel összefüggésben kérdésként merül fel, hogy a televíziós szereplés esetén az ügyvezető ruházata megfelel-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.24. pontja szerinti adómentes juttatásnak, vagy pedig az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése szerinti olyan juttatásnak tekinthető, amely a magánszemélynél nem minősül bevételnek.
Kérdés, hogy az olyan ügyletek, amelyek keretében egy már meglévő ingatlant teljes elbontás nélkül, a már meglévő elemek egy részének megtartásával átépítenek, 5 százalékos kedvezményes mértékű általános forgalmi adó alá tartozó ingatlanértékesítésnek minősíthetők-e?
Önellenőrizhető-e a 2024. évi szja-bevallás, és figyelembe vehető-e a 2021. évi kriptoügyleteken keletkezett veszteség a 2024. évre megfizetett adó csökkentésére?