Cégünk munkavállalója 2018. június 4-e óta áll alkalmazásunkban. 2020. február 1-jétől 2022 februárjáig szülési szabadságon volt (csed, gyed), majd pár hónapot dolgozott, aztán 2022. szeptembertől 2024. novemberig ismét szülési szabadságra ment (csed, gyed). A munkát 2024. november 19-én ismét felvette, immár 3 gyermekes édesanyaként. Ezzel kapcsolatosan merül fel kérdésként, hogy jogosult-e cégünk a dolgozó esetében a 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők utáni szocho-kedvezményre?
Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
Egy belföldi áfaregisztrációval rendelkező, azonban Magyarországon nem letelepedett társaság Magyarországról indított nemzetközi repülőgépjáratokon a TEÁOR ’08 szerinti 56.10-es számon nyilvántartott „éttermi, mozgó vendéglátási tevékenység” körébe tartozó catering szolgáltatást nyújt. Kérdésként merül fel, hogy a társaság által végzett fenti tevékenység az áfatörvény hatálya alá tartozik-e, illetve keletkeztet-e Magyarországon áfakötelezettséget, valamint a kérdéses tevékenység az online pénztár-gép használatára vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mozgó vendéglátásnak tekinthető-e?
Adott egy társaság, amely egy belföldi vállalatcsoport tagjaként központosított támogató jellegű szolgáltatásokat nyújt mind kapcsolt vállalatok, mind pedig független felek részére. A társaság ügyfélportfóliójának nagyobb részét (kb. 70 százalékát) a kapcsolt felek, kisebb részét (kb. 30 százalékát) a független felek adják. A társaság azonos tartalmú szerződést köt valamennyi ügyfelével, azaz a kapcsolt vállalkozásokkal és a független felekkel megkötött megállapodások is azonos szerződési feltételeket, azonos egységárakat tartalmaznak. A társaság szolgáltatását igénybe vevő felek a támogató szolgáltatásoktól függetlenül saját döntéshozói testületekkel rendelkeznek, az operatív döntési jogosítványok nem vesznek el, és a társaság által nyújtott szolgáltatások nem vonják el az igénybe vevő vállalatok önálló ügyvezetési hatáskörét.
Társaságunk 2025-ben az egyik telephelyén elektromos töltőállomást kíván létesíteni. A töltőállomást első-sorban a társaságunk tulajdonában álló, a munkavállalók által használt elektromos személygépjárművek töltésére használnánk. Ha valamely partner cég képviselője elektromos autóval érkezne a telephelyre, akkor az sem kizárt, hogy az adott autót töltsék a töltőállomáson. A nyilvánosság részére viszont nem állna rendelkezésre a töltőállomás, hiszen a telephely önmagában is egy közforgalomtól elzárt magánterületen van. A kérdésünk arra irányul, hogy a társaság csökkentheti-e a 2025-ös társaságiadó-alapját az elektromos töltő-állomás létesítésével összefüggésben felmerülő költségekkel, ha maga a töltőállomás nem bárki által hozzáférhető helyen van.
Webshopos kereskedelemmel foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatosan merült fel a kérdés, hogy a bevallás 24SZJA13-06-os lapján a 120–121. sorait (nyitó készlet leltár szerinti értéke 2024. január 1-jén, záró készlet leltár szerinti értéke 2024. december 31-én) milyen esetben kell kitölteni?
Kérdésként merült fel, hogy fejlesztési tartalék kedvezményének alkalmazásához mikor kell megképezni a lekötött tartalékot. Naptári éves adózóként működik a cégünk, 2024. december 31-én még több olyan projektelszámolás függőben volt, amelyek hatással voltak az adózás előtti nyereség összegére (ezáltal a fejlesztési tartalék maximumára is). 2024. december 31-én nem képeztük meg a lekötött tartalékot, viszont a 2024-es mérleg még nem került összeállításra, a tulajdonos még nem fogadta el a 2024-es beszámolót. Van még lehetőség a fejlesztési tartalék megképzésére?
Adott egy Magyarországon élő házaspár, a feleség magyar, míg a férj japán állampolgárságú. A férj esetében teljesül azon kedvezményre jogosító feltétel, hogy ez az első házassága. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy a magyar feleség, akinek egyébként ez már a második házassága, érvényesítheti-e, és ha igen, milyen összegben az első házasok kedvezményét?
Társaságunkat megkereste egy hivatásos labdarúgócsapat képviselője azzal összefüggésben, hogy nyújtsunk számukra támogatást. A hivatásos sportszervezet kft. formában működik, maga a juttatás pedig nem az „adókedvezményes” struktúra hatálya alá esne. Milyen feltételek figyelembevételével nyújtható olyan támogatás a hivatásos sportszervezetnek, amelyet cégünk elismert költségként számolhat el? Szükség van-e ilyenkor a juttatásban részesülő „szokásos” két nyilatkozatára? Problémát jelent-e az, hogy társaságunk a 2025-ös adóelőlege terhére már tett felajánlást egy amatőr kézilabdacsapat javára?
Egy belföldi áfaalany társaság 2025. január 1-jétől egy áfacsoport tagjaként üzemelteti az online pénztárgépeit, ezért a fenti időpontot követően a pénztárépek útján kiállított bizonylatokon automatikusan a társaság új áfakóddal ellátott csoportos tagi adószáma jelenik meg; azonban a csoportos áfaalanyiság csoportazonosító száma nem szerepel bizonylatokon. Kérdésként merült fel, hogy az online pénztárgépek úján kibocsátott bizonylatokon a csoportazonosító számot meg kell-e jeleníteni, valamint ebben az esetben milyen adószámmal történik az adatszolgáltatás a NAV rendszerében?