Ügyfelünk több éve Ausztriában él és több mint egy éve rendelkezik egy osztrák rendszámos autóval. Valamennyi adót és költséget már ott megfizette, a közeljövőben azonban haza kíván költözni és szeretné honosítani az autóját. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merül fel, hogy Magyarországon kötelezett lesz-e visszterhes vagyonszerzési illetek megfizetésére.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő cég, amely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A magánszemélynek az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét), így nem válik biztosítottá, társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Kérdésként merült fel, hogy a magánszemély részére fizetett megbízási díj a kisvállalati adó alapjába beleszámít-e.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő egészségügyi szolgáltatást végző betéti társaság, amelynek két magánszemély a beltagja és két magánszemély a kültagja. A cég fogorvosi és háziorvosi tevékenységet is végez, a jövőbeli cél pedig az lenne, hogy ezt a két tevékenységet szétválasszuk. Erre azt a tervet dolgoztuk ki, hogy a jelenlegi négy tulajdonosból kettő maradna a jogelőd tagja, a másik két magánszemély pedig a jog-elődből kiválással létrejövő jogutód tulajdonosa lenne. A jogutód társaságba egy harmadik, jelenleg nem tag magánszemély is belépne tőkeemeléssel. A kérdésünk arra irányul, hogy a jogutód társaságok lehetnek-e már alakulásuktól fogva a kisvállalati adó alanyai.
A gyűjtőszámla alkalmazására vonatkozó megállapodásnak tekinthető-e az az eljárás, amelynek keretében a teljesítésre kötelezett fél a partnereivel történő szerződéskötést követően, a partnerek részére utólagosan kiadott általános tájékoztató katalógusban tesz utalást arra, hogy egy bizonyos vevői kör részére kiállított számlákat gyűjtőszámlának kell tekinteni?
Magánszemélyként egy 130 négyzetméteres alapterületű új családi házat kívánunk felépíttetni. Az építkezést bejelentettük az egyszerűsített bejelentés szabályai alapján. Az építési munkálatok elvégzésével egy generál-kivitelezőt bíztunk meg, aki szerkezetkész állapotig dolgozik, vagyis elkészíti az alapot, a határoló külső falakat, a födémeket és a tetőszerkezetet. A befejező munkálatokat, a gépészeti szerelést, a burkolást, a festést, valamint a belső válaszfalak építését saját magunk kívánjuk megszervezni. A generálkivitelezőnek a teljes összeg 70 százalékát előre elutaljuk, ebből vásárolja meg az anyagokat. A fennmaradó összeget három részletben fogjuk megfizetni az egyes részmunkák elkészülte után. Alkalmazandó-e az 5 százalékos kedvezményes áfamérték a generálkivitelező által a részünkre teljesített munkavégzés kapcsán, valamint jogosultak vagyunk-e a családi ház felépítéséhez szükséges építőanyagokat szintén 5 százalékos áfával terhelten beszerezni?
Adott egy társaság, amely több kapcsolt vállalkozásával áll kereskedelmi kapcsolatban. Ez idáig a cég transzferár-nyilvántartást nem készített, mivel kisvállalkozásnak minősült. A 2023-as beszámoló alapján a társaság átlépte a kisvállalkozási méretre vonatkozó pénzügyi mutatóértékeket. A cég méret szerinti besorolása a határértékek egyszeri átlépése miatt természetesen nem változott, maradt kisvállalkozás. A rendelkezésre álló adatok alapján a társaság a 2024-es beszámolója alapján a középvállalkozási méretbe esik, így nagy valószínűséggel elveszíti a kisvállalkozási méretet. Kérdésként merül fel, hogy ilyen esetben a 2024-es adóévi ügyletekről is kell-e már transzferár-nyilvántartást vezetni.
Egy magyar állampolgár munkalehetőség miatt ideiglenesen pár évre egy másik európai uniós tagállamba költözik, és ott lesz az adóügyi illetősége. A külföldi tartózkodása idejére meg kell-e szüntetnie a belföldi tartós befektetési szerződését, illetve, ha maradhat, milyen adókötelezettség terheli azt?
Egy magánszemély korábbi munkáltatója bankszámlájáról végrehajtás által jutott hozzá egy havi fizetéshez és végkielégítéshez. Ezzel kapcsolatosan kérdésünk az, hogy hogyan kerül az adóhatóság felé bevallásra a társadalombiztosítási járulék ebből az összegből. Ki köteles ezt befizetni?
Egy baráti társaság tagjai szerepjátékok játszása céljából összejöveteleket szerveznek és annak lebonyolításában közreműködnek. A rendezvényen részt venni kívánó vendégeknek a belépésért, részvételért hozzájárulást kell fizetniük. Kérdésként merül fel, hogy a szervezőknek a fenti tevékenység kapcsán keletkezik-e áfaalanyiságuk, illetve kötelesek-e az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni és adószámot kérni.
Egy belföldi áfaalany társaság értékesíteni kívánja a tulajdonát képező, 4 ezer négyzetméter alapterületű, jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban „kivett ipartelep” megjelöléssel szereplő ingatlant. A társaság az ingatlanon található felépítményeket elbontja, így értékesítés várható időpontjában egyetlen felépítményként kizárólag az áramszolgáltató tulajdonát képező 4 × 5 m2 alapterületű trafóház épület fog megmaradni. A bontás eredményeként az ingatlan besorolása „kivett udvar, trafóház” lesz. A társaság egy többlakásos lakóingatlannak az adott ingatlanon történő felépítésére vonatkozó, véglegessé vált építési engedéllyel is rendelkezik. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlan a fenti körülményeket figyelembe véve az értékesítésének az időpontjában építési teleknek minősíthető-e, illetve a társaságnak keletkezik-e áfakötelezettsége?