Egy ügyfelünk ingatlan-adásvételi szerződést kötött, amelytől szavatossági problémák miatt el kíván állni. Ha ebben az esetben a szerződő felek úgy döntenek, hogy a közöttük létrejött adásvételi szerződést – a tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálását követően – utólag felbontják, az eladó tulajdonjogának „visszajegyzése” szerződés felbontása vagy eredeti állapot helyreállítása jogcímen kérhető? Kérhető-e továbbá a visszterhes vagyonátruházási illeték törlése az eredeti állapot helyreállítása címén?
Adott egy kft. formában működő belföldi illetőségű társaság, amely a törzstőkén felüli vagyona terhére 2026. február 20-án megvásárolta egy korábbi tagjának üzletrészét. Kérdésként merül fel, hogy van-e bármilyen akadálya annak, hogy a kft. az üzletrész megszerzését az adóhatóság felé bejelentse és adott esetben a későbbiekben alkalmazza a bejelentett részesedés árfolyamnyereséggel történő kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71/A. §-a szerint a közszférában dolgozók számára 2026. január 1-jétől elérhető otthontámogatás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket. Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése határozza meg a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) és az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) bevallási gyakoriságát. Ugyanakkor az Szja tv. 71/A. §-a miatt nem módosult az Szja tv. 69. § (5) bekezdése, ezért kérdésként merül fel, hogy milyen gyakorisággal kell bevallani az Szja tv. 71/A. §-a szerinti otthontámogatás címén nyújtott támogatás után fizetendő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót.
Ügyfelünk egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül alkalmi munkavállalót kívánt bejelenteni az adóhatóság felé az erre a célra szolgáló T1042E jelű adatlapon. Adminisztrációs hibából adódóan a nyomtatvány 23-as pótlapján tévesen azt jelölte, hogy „a foglalkoztatott az Efo. tv. 2. § 6. pontja szerinti tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik”. Mivel a hibára csak a foglalkoztatás napját követően jött rá, kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben hogyan módosítható a bejelentés. Van-e egyáltalán módosításra lehetőség, annak érdekében, hogy a foglalkoztató eleget tehessen bejelentési és közteherviselési kötelezettségének?
Társaságunk 2018-ban bejelentést tett az adópolitikáért felelős miniszterhez fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére jogosító beruházás megvalósítása kapcsán. Az adókedvezményt első ízben a beruházás üzembehelyezésének adóévében, 2020-ban vettük igénybe. Az adókedvezmény teljes összegét még nem „hívtuk le”, van még érvényesíthető összeg. A 2025-ös társaságiadó-alapunk azonban negatív, így a 2529 jelű bevallásba fejlesztési adókedvezményt nem tudunk beállítani. Helyes-e az az értesülésünk, hogy ebben az esetben is kell adatot szolgáltatni a 2529 jelű bevallásban a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan? A 2024-es adóévben is hasonló volt a helyzet, ugyanis akkor sem tudtuk igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt, adatszolgáltatási kötelezettségünk akkor – tudomásunk szerint – nem volt.
Egy általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő belföldi magánszemély egy személyszállítási szolgáltatást nyújtó cég automatájából bérletet vásárolt. A magánszemélynek az automata használata során lehetősége volt arra, hogy a számlakibocsátás iránti igényét előzetesen jelezze, azonban ezt figyelmetlenségből elmulasztotta, és így az automata számviteli bizonylatot nyomtatott ki. A magánszemély a számlakibocsátás iránti utólagos igényét még aznap jelezte a szolgáltató ügyfélszolgálatán, azonban a kérését megtagadták, arra való hivatkozással, hogy a szolgáltató a számlakibocsátásra vonatkozó előzetes jelzés hiányában az áfatörvény szerinti bizonylatolási kötelezettségének az automata útján kinyomtatott számviteli bizonylattal már eleget tett és nem köteles utólagosan számlát kibocsátani. Igaza van a szolgáltatónak?
Egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató kisadózó egyéni vállalkozó üzletében kézi visszaváltási helyet szeretne működtetni. Ennek céljából szerződést kíván kötni a MOHU-val. Mivel azonban a kialakult szerződéses gyakorlat szerint ilyen esetben a vállalkozás a visszaváltási díjon kívül kezelési díjat is kap a MOHU Zrt.-től, ezért adódik a kérdés, hogy a kifizetőtől kapott ilyen bevétel megszerzése miatt megszűnik-e a kata-alanyisága?
Adott egy kisvállalatiadó-alanyként működő kft., amelyből 2026. március 1-jén kivált egy másik kft. A kiválás könyv szerinti értéken valósult meg, a jogelőd kft. úgy döntött, hogy a kiválást követően is a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni. Az erről szóló bejelentését a törvényi határidőn belül benyújtotta az adóhatósághoz. A kiváláskor a jogelőd kft.-nél tőkeleszállítás történt, az adózó saját tőkéje lecsökkent, hiszen a saját tőkéje meghatározott részét a jogutód rendelkezésére bocsátotta. Kérdésként merül fel, hogy a 2026. január 1-jétől 2026. február 28-áig tartó adóévben a jogelőd kft.-nek kell-e adóalap-növelő tételt alkalmaznia a saját tőke csökkenése miatt. Lehet-e mentesülni a növelés alól azon az alapon, hogy a tőkekiadás jelen esetben nem a tulajdonosok felé történt?
Értesültünk arról, hogy bizonyos energiaellátókat az idei évben különadó-fizetési kötelezettség terheli. Milyen esedékességgel kell teljesíteni az új kötelezettséget? Hogyan kell megállapítani az adóalapot, továbbá mekkora az adó mértéke?
Adott egy egyéni vállalkozó, aki a vonatkozó jogszabályok alapján belföldi pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett. Az egyéni vállalkozó a Wise Europe SA (székhely: Belgium) által vezetett pénzforgalmi számlával rendelkezik, amelyhez magyar IBAN tartozik. Elfogadható-e az ilyen számla egyéni vállalkozó esetében a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség teljesítéseként? Amennyiben igen, hogyan kell ezt bejelenteni az adóhatóság felé?