Egy egyéni vállalkozó az áfatörvény általános szabályait alkalmazó adóalanyként a tulajdonát képező, közvetlenül a Balaton partján elhelyezkedő üdülőövezeti beépítetlen telken szezonális vízisport-eszközöket ad bérbe. A fenti tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációt és ügyvitelt egy ideiglenesen felállított sátorban valósítja meg, a sporteszközöket pedig a telek partja mentén a tóban elhelyezett stégeken, illetve az azokon kialakított állványokon tárolja. Az egyéni vállalkozó egy lakófunkciónak megfelelően berendezett, beépített bútorokkal, gépekkel és berendezésekkel ellátott mobilházat vásárolt, amelyet a részére kiadott építési engedély alapján a telekre telepített. A mobilház telepítését követően a telket és a mobilházat együttesen „kivett üdülőépület, udvar” megjelöléssel jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyéni vállalkozó a mobilházat egyrészt az általa áfakötelesen végzett bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó adminisztráció és ügyvitel céljára használta, másrészt pedig a szezonban életvitelszerűen is a mobilházban tartózkodott. Az egyéni vállalkozó a lakóingatlanra vonatkozó adólevonási tilalmakat figyelembe véve levonásba helyezheti a mobilház beszerzését és telepítését terhelő áfát?
Egy társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló független féltől egy olyan létesítményt kíván megvenni, amelyben korábban ipari, valamint kereskedelmi tevékenységet folytattak. A jelenlegi tulajdonos a létesítményt be kívánja zárni. A társaság a felvásárlást követően tovább üzemeltetné a létesítményt, méghozzá bérbeadás révén, tehát saját maga nem folytatná a létesítményben a korábbi ipari, kereskedelmi tevékenységet. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a létesítmény felvásárlására tekintettel érvényesíthet-e a társaság fejlesztési adókedvezményt. A létesítmény felvásárlása esetén az induló beruházásként történő minősítésnek feltétele-e, hogy a felvásárló adóalany maga folytassa a korábbi tevékenységet, vagy elegendő, ha bérbeadással üzemelteti a létesítményt?
Adott egy olyan társaság, amely határokon átnyúló átalakulás révén 2025 októbere óta minősül belföldi illetőségű adózónak. Az adózó élni kíván azzal a 2025. június 20-a óta fennálló lehetőséggel, hogy a korábban, azaz a belföldi illetőség fennállását megelőzően szerzett részesedéseit bejelentse. Az adózó a későbbiekben a bejelentett részesedései egy részét értékesíteni kívánja, az ügyleten feltehetően nyereséget fog realizálni. Kérdésként merült fel, hogy a bejelentett részesedés értékesítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel érvényesítéséhez szükséges 1 éves tartási idő ezen esetben honnan számítandó. Figyelembe vehető-e az az időszak is, amikor az adózó még külföldi illetőségű adózóként, az illetősége szerinti állam szabályai szerint tartotta nyilván a részesedést, vagy az 1 évet csak a bejelentés napjától kezdve lehet számítani?
Egy fővállalkozóként tevékenykedő belföldi általánosforgalmiadó-alany társaság az általa nyújtott különféle építőipari szolgáltatások teljesítése során a saját maga által gyártott betonoszlopokat használja fel. A fővállalkozó részére egy alvállalkozóként eljáró belföldi áfaalany partnere a betonoszlopok egyes gyártási folyamatainak (például betonvas elkészítése és vaspántok felhegesztése) az elvégzésére irányuló ügyletet teljesít. A fővállalkozó a legyártott betonoszlopokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás alá tartozó, ingatlan építésiengedély-köteles létrehozására irányuló, építési-szerelési jellegű szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében használja fel. Kérdésként merül fel, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére teljesített ügylet esetében is a fordított adózást kell-e alkalmazni.
Egy magyar zrt. osztalékot kap az Oroszországban bejegyzett leányvállalatától. Hogyan kell kezelni a zrt.-nek az ilyen jogcímen megszerzett jövedelmet majd a 2025-ös beszámoló összeállításakor? Az a tény, hogy a leányvállalat egy Oroszországban bejegyzett, ottani illetőséggel bíró cég, önmagában azzal a következménnyel jár-e, hogy az osztalék ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelemnek minősül?
Adott egy Magyarországon bejegyzett anyavállalat és a 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalat, amelyek a belföldi értékesítési struktúra átszervezésének lehetőségeit vizsgálják. Az Adó szaklap szakértője az eset kapcsán felmerülő számos kérdést megválaszolt.
Egy kft. társasági szerződésében konkrétan rögzítésre került, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás tagjai azonban a taggyűlési jegyzőkönyvben és a taggyűlés határozatában később – annak ellenére, hogy a társasági szerződés módosítására nem kerül sor – már azt rögzítik, hogy a tag az ügyvezetést nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el. A vezető tisztség ellátására vonatkozó döntésüket vélhetően azért változtatták meg, mert az ügyvezető egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Egyebekben a Tbj. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy elsődlegesen milyen okirat (társasági szerződés, taggyűlési határozat) alapján kell meghatározni, hogy a tag az ügyvezetést melyik jogviszonyban látja el.
Egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság műszaki kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, ennek keretében egy olyan szabadalmazott immateriális jószágot hozott létre, amely után jogdíjbevételt realizál. A jogdíjat piaci szereplők fizetik, felhasználási szerződés alapján. A társaság egyébként 100 százalékos állami tulajdonban áll, és a főtevékenységét jelentő kutatás-fejlesztési tevékenységet kizárólagosan állami forrásból fedezik. A társaságnak ezen bevétel (mint kedvezményezett bevétel) után nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége. Kérdésként merül fel, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység keretében előállított immateriális jószág hasznosításából származó jogdíj után keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége a közhasznú nonprofit társaságnak.
Egy munkavállalónk jelenleg egy kiskorú gyermeket nevel. Másik gyermeke tizennyolcadik életévét már betöltötte, és ezért rá már nem jár neki családi pótlék. Harmadik gyermeke sajnálatos módon 4 éves korában elhalálozott. Kollegánk ebben az esetben is jogosult lesz-e a munkabéréből igénybe venni a három gyermeket nevelő anyák adómentességét?
Egy magánszemély online banki csalás áldozata lett, amelynek következtében több százezer forintos kár érte. A bank az eset kivizsgálását követően elismerte, hogy a csalás részben az ő biztonsági rendszerük nem megfelelő működéséből adódott, ezért méltányossági alapon felajánlotta ügyfelének, hogy a kicsalt összeg 70 százalékát visszatéríti. A pénzintézet tájékoztatása szerint ez a visszatérített összeg a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül és személyijövedelemadó-köteles. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy helyes-e a bank álláspontja, vagy kártérítésként adómentes az így megszerzett jövedelem.