Adott egy Magyarországon bejegyzett anyavállalat és a 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalat, amelyek a belföldi értékesítési struktúra átszervezésének lehetőségeit vizsgálják. Az Adó szaklap szakértője az eset kapcsán felmerülő számos kérdést megválaszolt.
Egy kft. társasági szerződésében konkrétan rögzítésre került, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás tagjai azonban a taggyűlési jegyzőkönyvben és a taggyűlés határozatában később – annak ellenére, hogy a társasági szerződés módosítására nem kerül sor – már azt rögzítik, hogy a tag az ügyvezetést nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el. A vezető tisztség ellátására vonatkozó döntésüket vélhetően azért változtatták meg, mert az ügyvezető egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Egyebekben a Tbj. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy elsődlegesen milyen okirat (társasági szerződés, taggyűlési határozat) alapján kell meghatározni, hogy a tag az ügyvezetést melyik jogviszonyban látja el.
Egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság műszaki kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, ennek keretében egy olyan szabadalmazott immateriális jószágot hozott létre, amely után jogdíjbevételt realizál. A jogdíjat piaci szereplők fizetik, felhasználási szerződés alapján. A társaság egyébként 100 százalékos állami tulajdonban áll, és a főtevékenységét jelentő kutatás-fejlesztési tevékenységet kizárólagosan állami forrásból fedezik. A társaságnak ezen bevétel (mint kedvezményezett bevétel) után nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége. Kérdésként merül fel, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység keretében előállított immateriális jószág hasznosításából származó jogdíj után keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége a közhasznú nonprofit társaságnak.
Egy munkavállalónk jelenleg egy kiskorú gyermeket nevel. Másik gyermeke tizennyolcadik életévét már betöltötte, és ezért rá már nem jár neki családi pótlék. Harmadik gyermeke sajnálatos módon 4 éves korában elhalálozott. Kollegánk ebben az esetben is jogosult lesz-e a munkabéréből igénybe venni a három gyermeket nevelő anyák adómentességét?
Egy magánszemély online banki csalás áldozata lett, amelynek következtében több százezer forintos kár érte. A bank az eset kivizsgálását követően elismerte, hogy a csalás részben az ő biztonsági rendszerük nem megfelelő működéséből adódott, ezért méltányossági alapon felajánlotta ügyfelének, hogy a kicsalt összeg 70 százalékát visszatéríti. A pénzintézet tájékoztatása szerint ez a visszatérített összeg a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül és személyijövedelemadó-köteles. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy helyes-e a bank álláspontja, vagy kártérítésként adómentes az így megszerzett jövedelem.
Adott egy magánszemély, aki az ingatlan-nyilvántartásban „Kivett, beépítetlen terület” (lakótelek) megnevezéssel nyilvántartott ingatlant vásárolt, azzal a céllal, hogy azon a törvény által előírt 4 éves határidőn belül lakóházat épít. Az ingatlanon már áll egy olyan épület, amely „/A” jelzéssel kiemelésre került és önálló helyrajzi számmal látták el. A kérdés arra irányul, hogy a vagyonszerző alkalmazhatja-e az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó mentességi szabályt.
Kell-e cégautóadót fizetnie az olyan korlátolt felelősségű társaságnak, amely saját személygépkocsikkal taxis személyszállítást végez? A kérdés azért merült fel, mert több helyről azt hallottuk, hogy ebben az esetben mentesül a társaság a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól.
A visszaváltási díjra vonatkozó többcélú utalványok beváltása esetén az adóalanyok megtehetik-e azt, hogy a vásárlás értéke és az annál magasabb értékű utalványok értéke közötti különbözetet készpénzben fizetik vissza?
Adott egy külföldön letelepedett gazdasági társaság, amely 2024 szeptembere óta Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A forgalmazott gyógyszer tekintetében a társaság gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezik. A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja egy, az Európai Unióban letelepedett gyógyszergyártó cég, amely Magyarországon nem végez forgalmazási tevékenységet. A külföldön legyártott gyógyszereket a társaság hozza be Magyarországra, amelyeket belföldi termékértékesítéseken keresztül értékesít egy Magyarországon letelepedett gyógyszer-nagykereskedő cégnek. A gyógyszerek termelői ára darabonként meghaladja a 10 000 forintot. Az eredetileg 20 százalékos mértékű, a forgalmazót terhelő befizetési kötelezettség mértéke 2024-ben még 40 százalék volt. Kérdésként merült fel, hogy mely tárgyhónap vonatkozásában szükséges utoljára a 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettséget alkalmazni az általános, 20 százalékos mérték helyett, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség bevallása, befizetése 3 hónappal „eltolva” valósul meg.
Az értékesíteni kívánt fenti ingatlanok nem minősülnek az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja)–jc) alpontjai szerinti ingatlannak, vagyis beépítés alatt álló és beépített új ingatlannak. Az önkormányzat a vegyes használatú ingatlant egyetlen vevőnek értékesíti. A társasházi ingatlanokat több vevő vásárolja meg, olyan módon, hogy az adott lakással együtt a lakáshoz tartozó alagsori tároló helység is a vevő tulajdonába kerül. Az önkormányzatnak milyen módon keletkezik áfakötelezettsége a vegyes használatú ingatlan és a társasházi ingatlanok értékesítésével összefüggésben?