Egy gazdasági társaság rendszeresen bizonyos közterheket – így különösen a kisvállalati adót, a személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot – utal át pénzforgalmi bankszámlájáról az adóhatósághoz. Kérdésünk ezzel kapcsolatosan arra irányul, hogy a banki átutalás mellett milyen fizetési módok állnak még rendelkezésre a közterhek teljesítéséhez.
Egy belföldi áfaalany fővállalkozó a megrendelője részére teljesített ügylet keretében egy iskolaépületnek a bővítését és felújítását valósítja meg olyan módon, hogy
– építési engedélyhez kötött bővítési tevékenységet;
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, gépészeti felvonó berendezések bontására és építésére irányuló tevékenységet, munkálatokat; továbbá
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, a már meglévő és az ingatlan bővítésével nem érintett tető hibáinak a kijavítására irányuló ács- és bádogosmunkálatokat végez.
– építési engedélyhez kötött bővítési tevékenységet;
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, gépészeti felvonó berendezések bontására és építésére irányuló tevékenységet, munkálatokat; továbbá
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, a már meglévő és az ingatlan bővítésével nem érintett tető hibáinak a kijavítására irányuló ács- és bádogosmunkálatokat végez.
Az Szja tv. 70. § (5) bekezdésének pontos értelmezésére vonatkozóan kérte egyik olvasónk a segítségünket. Hogyan kell érteni a jogszabály ezen rendelkezésében a minimálbér 25 százalékát? Amennyiben a ráfordítás 10 százalékos határán belül vagyunk, akkor
– egy fő egy évben egyszer kaphat a minimálbér 25 százalékáig adómentesen üzleti ajándékot, vagy
– egy fő egy évben többször, de éves összesítésben csak a minimálbér 25 százalékos értékhatáráig kaphat adómentesen üzleti ajándékot, esetleg
– egy fő egy évben többször is kaphat üzleti ajándékot, amely alkalmanként kell, hogy a minimálbér 25 százalékos értékhatára alatt legyen az adómentesség érdekében?
– egy fő egy évben egyszer kaphat a minimálbér 25 százalékáig adómentesen üzleti ajándékot, vagy
– egy fő egy évben többször, de éves összesítésben csak a minimálbér 25 százalékos értékhatáráig kaphat adómentesen üzleti ajándékot, esetleg
– egy fő egy évben többször is kaphat üzleti ajándékot, amely alkalmanként kell, hogy a minimálbér 25 százalékos értékhatára alatt legyen az adómentesség érdekében?
Egy belföldi áfaalany vállalkozó többcélú utalványokat értékesített egy szintén belföldi áfaalany társaságnak. A vállalkozó a fenti ügylet kapcsán nem bocsátott sem számlát, sem pedig egyéb bizonylatot a vállalkozó részére, csupán azt ajánlotta fel, hogy másolatot ad arról a pénzmozgás-bizonylatról, amelyet a többcélú utalványok készpénzben megfizetett ellenértékének az általa használt pénztárgép pénztároló eszközébe történő elhelyezés okán állított ki. A vállalkozó köteles-e számlát kibocsátani a társaság részére? Számla hiányában a társaságnak módjában áll-e a kérdéses pénzmozgás-bizonylattal alátámasztani a többcélú utalványok beszerzési költségeinek az elszámolását?
Társaságunk 2021. december 1-je óta lízingel egy személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A futamidő 3 év, tehát a lízingszerződés 2024. december 1-jén jár le. A körülmények mérlegelése után a cég vezetői akként döntöttek, hogy a futamidő végén nem kívánják megvásárolni az autót. A társaság az adott személygépjárművet 2021. december 3-án átvette, az üzembe helyezésre került. Azóta a társaság valamennyi adóévben, azaz a 2021–2023. közötti években érvényesítette a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét a lízingelt autó utáni kamatra tekintettel. Kérdésként merült fel, hogy ha a cég nem vásárolja meg az autót, akkor vissza kell-e fizetni a korábbi adóévekben igénybe vett adókedvezmény összegét késedelmi pótlékkal növelten. Jól gondoljuk-e, hogy nem minősül elidegenítésnek az, hogy a lízing futamideje lejár? A 2024. adóévi kamat után még jár az adókedvezmény?
Adott egy csoportos társaságiadó-alany tagjaként működő kft., amely 2025. március 1-jei hatállyal társaságiforma-váltás keretében zrt.-vé alakul át. A társaságiforma-váltás során létrejött jogutód zrt. is a csoportos társaságiadó-alany tagja marad, ugyanis a csoporttagság feltételei továbbra is fennállnak. A jogelőd kft. a 2022-es adóévben fejlesztési tartalékot képzett és alkalmazta a kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt. A társaság még nem használta fel a 2022-ben fejlesztési tartalékra lekötött teljes összeget. A társaságiforma-váltás miatt kérdésként merült fel, hogy a 2022-ben képzett fejlesztési tartalék szankciómentes felhasználására meddig van lehetőség. A lekötést követő 4 adóév hogyan értelmezendő jelen esetben?
Társaságunk 2024. október 31-éig kapcsolt vállalkozási viszonyban állt egy másik belföldi illetőségű adózóval. Ezt követően a tulajdonosi viszonyok megváltoztak, a két cég közötti kapcsolt vállalkozási viszony megszűnt. Társaságunk továbbra is szerződéses kapcsolatban áll a korábbi kapcsolt vállalkozásával. Jól értelmezzük-e, hogy a szokásos piaci ár elve miatti adóalap-korrekciók az egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közötti ügyletek vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha az ügylet teljesítésekor fennáll a felek között a kapcsolt vállalkozási viszony? Álláspontunk szerint azon ügyletek esetén, amelyek 2024. november–december hónapban valósultak meg, már nem vonatkozhatnak az említett korrekciós tételek. További kérdésünk, hogy a már független felekként történő teljesítések ellenértékeit figyelembe kell-e venni a 100 millió forintos értékhatár vizsgálatánál a transzferár-dokumentáció alóli mentesülés során.
2024-ben nyitottam egy tartós befektetési számlát, amelyen a 2024-es gyűjtő évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem keletkezett. Keletkezik-e a gyűjtőévben ezen ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem után az Szja tv. 67/A. §-a szerinti adófizetési kötelezettség?
Ügyfelünk több éve Ausztriában él és több mint egy éve rendelkezik egy osztrák rendszámos autóval. Valamennyi adót és költséget már ott megfizette, a közeljövőben azonban haza kíván költözni és szeretné honosítani az autóját. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merül fel, hogy Magyarországon kötelezett lesz-e visszterhes vagyonszerzési illetek megfizetésére.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő cég, amely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A magánszemélynek az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét), így nem válik biztosítottá, társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Kérdésként merült fel, hogy a magánszemély részére fizetett megbízási díj a kisvállalati adó alapjába beleszámít-e.