Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Társaságunk egy belföldi illetőségű kft., amelynek a 2024-es adóévre vonatkozóan bevallott, fizetendő társaságiadó-előlegének összege jelentősen alacsonyabb, mint ahogy a tárgyidőszak, azaz a 2024-es adóév eddig ismert eredménye alapján a fizetendő adó prognosztizálható. Felmerült, hogy a 2024. évre fizetendő, az adószámlán kötelezettségként előírt társaságiadó-előleg összegét szeretnénk „megemeltetni” a közteher fizetésének arányos eloszlása érdekében. A magasabb összegű társaságiadóelőleg-kötelezettség esetén ugyanis társaságunk magasabb összegben tenne adófelajánlást és így magasabb összegű jóváírásban részesülnénk. Kérdésként merül fel, hogy társaságunk kérheti-e a 2229 és a 2329 jelű bevallásokban bevallott, a 2024-es adóévre vonatkozó társaságiadó-előleg összegének emelését az adóhatóságtól. Van-e erre mód az ELOLEGMOD jelű nyomtatvány benyújtásával? Álláspontunk szerint sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, sem pedig az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény nem zárja ki a társaságiadó-előleg megemelésére vonatkozó kérelem benyújtását.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
Adott egy német illetőségű magánszemély, aki az egyetlen élő rokonának, a magyar illetőségű unokaöccsének 30 ezer euró értékű pénzösszeget kíván ajándékozni. Az ajándékot a német magánszemély a megajándékozott magyar illetőségű magánszemély bankszámlájára fogja átutalni. A megajándékozott rendelkezik németországi bankban, illetve magyar bankban vezetett bankszámlával is. A felek még nem egyeztek meg abban, hogy melyik pénzintézetnél vezetett bankszámlára kerül átutalásra az ajándék összege. Kérdésként merült fel, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Be kell-e jelenteni az ajándékozást az állami adóhatóságnak? Érinti-e az illetékkötelezettség fennállását az a tény, ha az ajándékot a megajándékozott németországi bankszámlájára utalja át az ajándékozó?
Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Adhat-e SZÉP-kártyára támogatást a diák munkavállaló tag részére az iskolaszövetkezet? Van-e arra lehetőség, hogy a SZÉP-kártya juttatását egy olyan társaság biztosítsa a magánszemély részére, amely az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás alapján foglalkoztatja a magánszemélyt? Az Adó szaklap szakéértője válaszol.
Adott egy egyesület, amelynek a tulajdonában áll egy személygépkocsi és egy pótkocsi. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontja szerint az egyesület mentesül a tulajdonában álló gépjármű után a gépjárműadó alól, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezért kérdésként merül fel, hogy a gépjármű fogalmába beleérthetjük-e a pótkocsit is, vagy ez külön kezelendő, és arra nem jár az adómentesség.
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.