A módosított 2026-os költségvetésben több mint 65 milliárd forinttal csökkentette a kormány a kiskereskedelmi adóból várt bevételt. A Niveus szerint azonban nemcsak az idei bevétel alakulása érdekes: a közelmúltbeli adóváltozások, az uniós eljárás és Magyarország korábbi vállalása miatt hosszabb távon maga a kiskereskedelmi különadó jövője is kérdésessé válhat. Emellett jelentősen visszavágták a társasági adóból várt bevételt, miközben a pénzügyi szektortól közel 200 milliárd forinttal többet várnak.
A kereskedők szövetsége az adó kivezetését kéri számon a kormányon, a kabinet egyelőre kitart az adónem mellett, és azt összhangba hozná az uniós előírásokkal. Kármán András pénzügyminiszter a nagyvállalatokat és a globális cégeket erősebben bevonná a közteherviselésbe.
2025. őszi jogszabály-módosítások keretében jelentős változások kerültek beiktatásra a kiskereskedelmi adó rendszerébe. A módosítások egyfelől valamennyi adózóra vonatkoznak, ugyanis a törvényben szereplő adómértékeket érintik; a változások további része csak egy szűkebb adózói körre, a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra vonatkozik. A módosító törvények az Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, illetve A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény.
Önnek szól a cikkünk, amennyiben e-kereskedelmi tevékenységet végez, internetes platformon keresztül értékesít! A 2025-ös új szabályok szerint, a kiskereskedelmi különadó ugyanis kiterjed a digitális kiskereskedelemre is – ezzel egy teljesen új adózói kört behúzva az adófizetési és adminisztratív kötelezettségek alá! Ráadásul közeledik az előlegbevallás és befizetés határideje!
Klasszikus salátatörvény-tervezetről szavaz szerdán az Országgyűlés, amely sok adózási jogszabályt átír. Törvényerőre emelkedik számos különadó – így például a bankadó és a kiskereskedelmi különadó –, amelyek ráadásul 2026-ban is velünk maradnak. Nem lehet majd trükközni az anyák szja-mentességével, és bevezetik a hősi egészségkárosodási ellátást.
Klasszikus salátatörvény-tervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány, amely átír számos adózási jogszabályt. Törvényerőre emelkedik számos különadó – így például a bankadó és a kiskereskedelmi különadó –, amelyek ráadásul 2026-ban is velünk maradnak.
A kormány egy rendkívül szép jogtechnikai módosítással elérte, hogy a napokban bevezetett gyógyszergyártói extraprofitadó egyrészt ne az üzemi eredményt rontsa, másrészt a globális minimumadó számítása során is beszámítható adónak minősüljön. Ezzel összefüggésben elképzelhető, hogy itt még nem lesz megállás és egyéb adó(kedvezmények) átalakítása is megfontolásra kerülhet a globális minimumadónak való megfelelés miatt – a Niveus Consulting Group erre hívja fel a figyelmet.
Hazánkban nem ismeretlenek az adórendszer részét képező különadók és szektorális adók. Ezen adónemek a 2008-as pénzügyi válság óta velünk vannak. Új fogalommal kellett azonban megismerkednünk 2022 nyarán, amikor bevezetésre kerültek a különböző extraprofit adók. Ezek a költségvetés egyensúlyának támogatására voltak hivatottak, és napjainkban is ezen cél miatt képezik részét az adórendszerünknek. Különadónak tekintjük az olyan […]
A bankok állampapír-vásárlással csökkenthetik extraprofit-adójukat, a nagy kiskereskedelmi láncok terhelése tovább nő – szerda éjszaka megjelent kormányrendeleteket ismertetett a Portfolio.
The post Maradnak és változnak a különadók 2024-ben appeared first on Adó Online.
A Kormány szinte azonnali, 2022.07.01-i hatállyal több gazdasági szektor szereplőjére többletadó vagy pótadó fizetését rótta ki, melyet az alapul szolgáló kormányrendelet (az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet, a továbbiakban: „KR”) „extraprofit adó”-ként aposztrofál.
The post Mit kell tudni az extraprofit adóról, azaz az extraadókról? appeared first on Adó Online.
- 1
- 2