A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 1-ig mintegy 400 ezer cégtől vár bevallást a társasági adóról (tao), és több mint 100 ezer társaságtól a kisvállalati adóról (kiva) – hívta fel a figyelmet kedden a hivatal.
Adott egy kisvállalatiadó-alanyként működő kft., amelyből 2026. március 1-jén kivált egy másik kft. A kiválás könyv szerinti értéken valósult meg, a jogelőd kft. úgy döntött, hogy a kiválást követően is a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni. Az erről szóló bejelentését a törvényi határidőn belül benyújtotta az adóhatósághoz. A kiváláskor a jogelőd kft.-nél tőkeleszállítás történt, az adózó saját tőkéje lecsökkent, hiszen a saját tőkéje meghatározott részét a jogutód rendelkezésére bocsátotta. Kérdésként merül fel, hogy a 2026. január 1-jétől 2026. február 28-áig tartó adóévben a jogelőd kft.-nek kell-e adóalap-növelő tételt alkalmaznia a saját tőke csökkenése miatt. Lehet-e mentesülni a növelés alól azon az alapon, hogy a tőkekiadás jelen esetben nem a tulajdonosok felé történt?
Társaságunk 2025. december 31-ei hatállyal kijelentkezett a kisvállalati adó hatálya alól, így 2026. január 1-jétől kezdve társaságiadó-alanyként működünk. A 2026. május 31-éig benyújtandó, záró kisvállalatiadó-bevallásban le kell vezetnünk az áttérési különbözet összegét, és ezzel kapcsolatban merült fel kérdésünk. Az áttérési különbözet megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékét. A jogszabály azonban nem definiálja egyértelműen, hogy a „megszerzett” fogalom kizárólag a már aktivált, üzembe helyezett eszközöket jelenti-e; vagy a befejezetlen beruházások, amelyek a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontjában még nincsenek aktiválva, beletartoznak-e a megszerzett tárgyi eszközök körébe. A kérdésünk tehát arra irányul, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában a még üzembe nem helyezett beruházások értéke is figyelembe vehető-e csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározása során.
2025. október 31-én tulajdonosváltozás volt egy belföldi illetőségű kft.-nél, a korábbi tulajdonos társaság, amelynek 130 foglalkoztatottja volt, értékesítette az üzletrészét. 2025. november 1-je óta az érintett kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak. A tulajdonosváltással egyidejűleg megszűnt a kapcsolt vállalkozási viszony a korábbi tulajdonos társasággal, más kapcsolt vállalkozással nem rendelkezik. A kft. már régebb óta a kisvállalati adó alanyaként szeretett volna működni, ugyanakkor a korábbi kapcsolt vállalkozása miatt erre nem volt lehetőség. Mikortól lehet a kisvállalati adó alanya a cég? 2026 januárjától van már erre lehetőség?
Jövőre még több cég választhatja a kisvállalati adót (kiva), ugyanis megduplázódik a belépési határ. Bármikor, akár év közben is lehet ugyan a kivára váltani, de a 2025-ös zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni és a bejelentést megtenni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti éve kezdődik – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az európai kereslet visszaesése és a digitális átállás miatt aggódnak leginkább a hazai vállalatok – mutat rá az EY közel 200 pénzügyi és adóvezető körében készített felmérése. A tanácsadó cég éves adókonferenciáján bemutatott kutatásából kiderül, hogy a megkérdezett társaságok többsége fél éven belül adóellenőrzésre számít.
A főállású egyéni és társas vállalkozók a szochó-fizetésnél elfelejthetik a 112,5 százalékos szorzót; jövőre a szochó alapja legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) 100 százaléka lesz. Az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. Vonzóbb lesz a kiva, januárban elmarad az üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja (így vélhetően a drágulása is), és visszamenőleg csökken a kiskereskedelmi különadó a sávhatárok emelése nyomán. Megszavazta az Országgyűlés a hétfőn bejelentett adócsomagot.
Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése, a kiva belépési és bennmaradási értékhatárának növelése, és az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése is napirenden van az iparvédelmi- és munkahelyvédelmi akciótervről folyó megbeszéléseken – derült ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter facebook-posztjából.
A kisvállalati adó (KIVA) választása a magyar adórendszerben kedvező alternatívát kínál a kis- és középvállalkozások számára. A rendszer egyszerűsített adminisztrációt és alacsonyabb adóterhet biztosít, azonban a belépés szigorú feltételekhez kötött. Ebben a cikkben gyakorlati tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg, milyen következményekkel járhat, ha egy társaság jogosulatlanul választja a KIVA-t, és hogyan lehet az ebből eredő helyzetet jogszerűen rendezni – mindezt egy konkrét esettanulmányon keresztül is szemléltetve.
Egy társaságiadó-alany betéti társaság társasági formaváltás keretében korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A jogutód társaság a kisvállalati adó alanyaként szeretné folytatni gazdasági tevékenységét. Tekintsük át, hogy a megvalósuló gazdasági esemény milyen adóvonzattal jár, mire kell figyelnie a jogelődnek és a jogutódnak.
- 1
- 2