Egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság kiva-alanyisága alatt részesedést szerzett több, a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben. Kérik annak megerősítését, hogy amennyiben a társaság kikerül a kiva hatálya alól és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyává válik, lehetősége nyílik a Tao tv. 4. § 5. pontjában foglalt bejelentést megtennie a társaságiadó-alannyá válást követő 75 napon belül, így amennyiben társaság a vonatkozó részesedést az eredeti szerzést követő 1 éven túl, de a tao-törvény szerinti adózóként megtett bejelentést követő 1 éven belül értékesíti, úgy élhet a Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvező szabállyal, vagyis az elszámolt nyereség összegével csökkentheti a társaságiadó-alapját.
Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő cég, amely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A magánszemélynek az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét), így nem válik biztosítottá, társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Kérdésként merült fel, hogy a magánszemély részére fizetett megbízási díj a kisvállalati adó alapjába beleszámít-e.
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunk egyszerűsített foglalkoztatás keretében is alkalmaz magánszemélyeket. Az esetek többségében az ilyen módon foglalkoztatott munkavállalóknak a napi minimálbér kétszeresét meg nem haladó összeget fizet a cég az egy napi munkáért. Más esetekben a napi minimálbér kétszeresét meghaladó összegben, napi 35 ezer forintban állapodunk meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval. Kérdésünk arra irányul, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett összeg kiva-alapot képez-e a társaságnál. Az Adó szaklap válasza.
A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek egyik legizgalmasabb újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget KIVA-s cégek átstrukturálására – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Cikkünkben ismertetjük az innovációs járulék szabályozását, elmondjuk, miként mentesülnek a járulékfizetés alól a kkv-k, és külön kitérünk a járulék és a kiva viszonyára.
The post Kisokos az innovációs járulékról appeared first on Adó Online.
- 1
- 2