Több, a kis- és középvállalkozásnak fontos adóügyi határidő jár le december 31-én; szilveszterig lehet választani 2026-ra a kisvállalati adót, a katát, illetve az alanyi mentességet az áfában – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
Jövőre még több cég választhatja a kisvállalati adót (kiva), ugyanis megduplázódik a belépési határ. Bármikor, akár év közben is lehet ugyan a kivára váltani, de a 2025-ös zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni és a bejelentést megtenni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti éve kezdődik – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal (NAV).
Számos adózási könnyítést hoz 2026 a kkv-knak: emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára az áfában, nő a költséghányad az átalányadózóknál, sokkal kevesebb bevallást kell beadniuk az egyéni vállalkozóknak, akiknek a NAV hivatalból intézi a biztosítotti bejelentését. Még több cég választhatja a kivát és kevesebb szochót fizetnek a főállású vállalkozók – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a NAV.
A magyar vállalkozások számára idén az év végi adótervezés fontosabb, mint valaha. 2026-tól jelentősen emelkednek a kisvállalati adó (KIVA) választhatóságának határai, így számos olyan cég is jogosulttá válhat a kedvezményes adózásra, amely eddig nem fért bele a rendszerbe. A Niveus arra figyelmeztet, hogy a cégeknek a döntést már 2025 végén meg kell hozni, ha 2026 januártól a KIVA adózás alá szeretnének tartozni.
A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését, miközben a kulcsok változatlanok maradnak — ez mintegy 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. A fennmaradó kilenc ponthoz a Niveus rövid, egymondatos megjegyzéseket fűzött.
Egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság kiva-alanyisága alatt részesedést szerzett több, a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben. Kérik annak megerősítését, hogy amennyiben a társaság kikerül a kiva hatálya alól és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyává válik, lehetősége nyílik a Tao tv. 4. § 5. pontjában foglalt bejelentést megtennie a társaságiadó-alannyá válást követő 75 napon belül, így amennyiben társaság a vonatkozó részesedést az eredeti szerzést követő 1 éven túl, de a tao-törvény szerinti adózóként megtett bejelentést követő 1 éven belül értékesíti, úgy élhet a Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvező szabállyal, vagyis az elszámolt nyereség összegével csökkentheti a társaságiadó-alapját.
Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő cég, amely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A magánszemélynek az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét), így nem válik biztosítottá, társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Kérdésként merült fel, hogy a magánszemély részére fizetett megbízási díj a kisvállalati adó alapjába beleszámít-e.
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.