A globális minimumadó rendszeréhez kapcsolódó kiegészítő adók elszámoló bevallását főszabály szerint az érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani és megfizetni. Erről, a TAO-ról és az új üzenanyagárakról olvashatnak a NAV-Figyelő eheti számában.
Adott egy kisvállalatiadó-alanyként működő kft., amelyből 2026. március 1-jén kivált egy másik kft. A kiválás könyv szerinti értéken valósult meg, a jogelőd kft. úgy döntött, hogy a kiválást követően is a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni. Az erről szóló bejelentését a törvényi határidőn belül benyújtotta az adóhatósághoz. A kiváláskor a jogelőd kft.-nél tőkeleszállítás történt, az adózó saját tőkéje lecsökkent, hiszen a saját tőkéje meghatározott részét a jogutód rendelkezésére bocsátotta. Kérdésként merül fel, hogy a 2026. január 1-jétől 2026. február 28-áig tartó adóévben a jogelőd kft.-nek kell-e adóalap-növelő tételt alkalmaznia a saját tőke csökkenése miatt. Lehet-e mentesülni a növelés alól azon az alapon, hogy a tőkekiadás jelen esetben nem a tulajdonosok felé történt?
Társaságunk 2025. december 31-ei hatállyal kijelentkezett a kisvállalati adó hatálya alól, így 2026. január 1-jétől kezdve társaságiadó-alanyként működünk. A 2026. május 31-éig benyújtandó, záró kisvállalatiadó-bevallásban le kell vezetnünk az áttérési különbözet összegét, és ezzel kapcsolatban merült fel kérdésünk. Az áttérési különbözet megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékét. A jogszabály azonban nem definiálja egyértelműen, hogy a „megszerzett” fogalom kizárólag a már aktivált, üzembe helyezett eszközöket jelenti-e; vagy a befejezetlen beruházások, amelyek a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontjában még nincsenek aktiválva, beletartoznak-e a megszerzett tárgyi eszközök körébe. A kérdésünk tehát arra irányul, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában a még üzembe nem helyezett beruházások értéke is figyelembe vehető-e csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározása során.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő társaság, amelynél az ügyvezetői feladatokat egy olyan nyugdíjas magánszemély látja el, aki az anyák kedvezményét érvényesíti. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan a kisvállalati adóban is van olyan előírás, amely adófizetési kötelezettséget ír elő az érintett magánszemélyt foglalkoztató cég részére, ha az átlagkereset négyszeresét meghaladó kifizetésekre kerül sor?
Jövőre még több cég választhatja a kisvállalati adót (kiva), ugyanis megduplázódik a belépési határ. Bármikor, akár év közben is lehet ugyan a kivára váltani, de a 2025-ös zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni és a bejelentést megtenni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti éve kezdődik – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal (NAV).
A magyar vállalkozások számára idén az év végi adótervezés fontosabb, mint valaha. 2026-tól jelentősen emelkednek a kisvállalati adó (KIVA) választhatóságának határai, így számos olyan cég is jogosulttá válhat a kedvezményes adózásra, amely eddig nem fért bele a rendszerbe. A Niveus arra figyelmeztet, hogy a cégeknek a döntést már 2025 végén meg kell hozni, ha 2026 januártól a KIVA adózás alá szeretnének tartozni.
A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését, miközben a kulcsok változatlanok maradnak — ez mintegy 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. A fennmaradó kilenc ponthoz a Niveus rövid, egymondatos megjegyzéseket fűzött.
Egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság kiva-alanyisága alatt részesedést szerzett több, a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben. Kérik annak megerősítését, hogy amennyiben a társaság kikerül a kiva hatálya alól és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyává válik, lehetősége nyílik a Tao tv. 4. § 5. pontjában foglalt bejelentést megtennie a társaságiadó-alannyá válást követő 75 napon belül, így amennyiben társaság a vonatkozó részesedést az eredeti szerzést követő 1 éven túl, de a tao-törvény szerinti adózóként megtett bejelentést követő 1 éven belül értékesíti, úgy élhet a Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvező szabállyal, vagyis az elszámolt nyereség összegével csökkentheti a társaságiadó-alapját.
Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése, a kiva belépési és bennmaradási értékhatárának növelése, és az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése is napirenden van az iparvédelmi- és munkahelyvédelmi akciótervről folyó megbeszéléseken – derült ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter facebook-posztjából.
A kisvállalati adó (KIVA) választása a magyar adórendszerben kedvező alternatívát kínál a kis- és középvállalkozások számára. A rendszer egyszerűsített adminisztrációt és alacsonyabb adóterhet biztosít, azonban a belépés szigorú feltételekhez kötött. Ebben a cikkben gyakorlati tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg, milyen következményekkel járhat, ha egy társaság jogosulatlanul választja a KIVA-t, és hogyan lehet az ebből eredő helyzetet jogszerűen rendezni – mindezt egy konkrét esettanulmányon keresztül is szemléltetve.