Adott egy kisvállalatiadó-alanyként működő kft., amelyből 2026. március 1-jén kivált egy másik kft. A kiválás könyv szerinti értéken valósult meg, a jogelőd kft. úgy döntött, hogy a kiválást követően is a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni. Az erről szóló bejelentését a törvényi határidőn belül benyújtotta az adóhatósághoz. A kiváláskor a jogelőd kft.-nél tőkeleszállítás történt, az adózó saját tőkéje lecsökkent, hiszen a saját tőkéje meghatározott részét a jogutód rendelkezésére bocsátotta. Kérdésként merül fel, hogy a 2026. január 1-jétől 2026. február 28-áig tartó adóévben a jogelőd kft.-nek kell-e adóalap-növelő tételt alkalmaznia a saját tőke csökkenése miatt. Lehet-e mentesülni a növelés alól azon az alapon, hogy a tőkekiadás jelen esetben nem a tulajdonosok felé történt?
Társaságunk 2025. december 31-ei hatállyal kijelentkezett a kisvállalati adó hatálya alól, így 2026. január 1-jétől kezdve társaságiadó-alanyként működünk. A 2026. május 31-éig benyújtandó, záró kisvállalatiadó-bevallásban le kell vezetnünk az áttérési különbözet összegét, és ezzel kapcsolatban merült fel kérdésünk. Az áttérési különbözet megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékét. A jogszabály azonban nem definiálja egyértelműen, hogy a „megszerzett” fogalom kizárólag a már aktivált, üzembe helyezett eszközöket jelenti-e; vagy a befejezetlen beruházások, amelyek a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontjában még nincsenek aktiválva, beletartoznak-e a megszerzett tárgyi eszközök körébe. A kérdésünk tehát arra irányul, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában a még üzembe nem helyezett beruházások értéke is figyelembe vehető-e csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározása során.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő társaság, amelynél az ügyvezetői feladatokat egy olyan nyugdíjas magánszemély látja el, aki az anyák kedvezményét érvényesíti. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan a kisvállalati adóban is van olyan előírás, amely adófizetési kötelezettséget ír elő az érintett magánszemélyt foglalkoztató cég részére, ha az átlagkereset négyszeresét meghaladó kifizetésekre kerül sor?
Jövőre még több cég választhatja a kisvállalati adót (kiva), ugyanis megduplázódik a belépési határ. Bármikor, akár év közben is lehet ugyan a kivára váltani, de a 2025-ös zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni és a bejelentést megtenni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti éve kezdődik – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal (NAV).
A magyar vállalkozások számára idén az év végi adótervezés fontosabb, mint valaha. 2026-tól jelentősen emelkednek a kisvállalati adó (KIVA) választhatóságának határai, így számos olyan cég is jogosulttá válhat a kedvezményes adózásra, amely eddig nem fért bele a rendszerbe. A Niveus arra figyelmeztet, hogy a cégeknek a döntést már 2025 végén meg kell hozni, ha 2026 januártól a KIVA adózás alá szeretnének tartozni.
A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését, miközben a kulcsok változatlanok maradnak — ez mintegy 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. A fennmaradó kilenc ponthoz a Niveus rövid, egymondatos megjegyzéseket fűzött.
Egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság kiva-alanyisága alatt részesedést szerzett több, a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben. Kérik annak megerősítését, hogy amennyiben a társaság kikerül a kiva hatálya alól és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyává válik, lehetősége nyílik a Tao tv. 4. § 5. pontjában foglalt bejelentést megtennie a társaságiadó-alannyá válást követő 75 napon belül, így amennyiben társaság a vonatkozó részesedést az eredeti szerzést követő 1 éven túl, de a tao-törvény szerinti adózóként megtett bejelentést követő 1 éven belül értékesíti, úgy élhet a Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvező szabállyal, vagyis az elszámolt nyereség összegével csökkentheti a társaságiadó-alapját.
Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése, a kiva belépési és bennmaradási értékhatárának növelése, és az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése is napirenden van az iparvédelmi- és munkahelyvédelmi akciótervről folyó megbeszéléseken – derült ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter facebook-posztjából.
A kisvállalati adó (KIVA) választása a magyar adórendszerben kedvező alternatívát kínál a kis- és középvállalkozások számára. A rendszer egyszerűsített adminisztrációt és alacsonyabb adóterhet biztosít, azonban a belépés szigorú feltételekhez kötött. Ebben a cikkben gyakorlati tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg, milyen következményekkel járhat, ha egy társaság jogosulatlanul választja a KIVA-t, és hogyan lehet az ebből eredő helyzetet jogszerűen rendezni – mindezt egy konkrét esettanulmányon keresztül is szemléltetve.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.