Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő cég, amely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A magánszemélynek az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét), így nem válik biztosítottá, társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Kérdésként merült fel, hogy a magánszemély részére fizetett megbízási díj a kisvállalati adó alapjába beleszámít-e.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő egészségügyi szolgáltatást végző betéti társaság, amelynek két magánszemély a beltagja és két magánszemély a kültagja. A cég fogorvosi és háziorvosi tevékenységet is végez, a jövőbeli cél pedig az lenne, hogy ezt a két tevékenységet szétválasszuk. Erre azt a tervet dolgoztuk ki, hogy a jelenlegi négy tulajdonosból kettő maradna a jogelőd tagja, a másik két magánszemély pedig a jog-elődből kiválással létrejövő jogutód tulajdonosa lenne. A jogutód társaságba egy harmadik, jelenleg nem tag magánszemély is belépne tőkeemeléssel. A kérdésünk arra irányul, hogy a jogutód társaságok lehetnek-e már alakulásuktól fogva a kisvállalati adó alanyai.
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
A Niveus Consulting Group összefoglalta a parlament által elfogadott adócsomag legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a végül elfogadott adócsomag több ponton is módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lesznek.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő kft., amely a 2022-es üzleti évéről 2023. május hónapban elfogadta a beszámolóját. A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés osztalékot nem hagyott jóvá, holott egyébként volt erre fedezet. 2023 szeptemberében a társaság tagjai osztalékelőleget kívánnak felvenni. Használható-e erre a célra a 2022-es üzleti évről szóló, 2023. májusban elfogadott éves beszámoló? Álláspontunk szerint igen, hiszen az 6 hónapon belüli. A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg után meg kell-e fizetni az adóelőleget a 2023. III. negyedévi kiva-előleg bevallásakor? (Az osztalék forrása kivás eredmény.) Az Adó szaklap szakértője vállaszolt.
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunk egyszerűsített foglalkoztatás keretében is alkalmaz magánszemélyeket. Az esetek többségében az ilyen módon foglalkoztatott munkavállalóknak a napi minimálbér kétszeresét meg nem haladó összeget fizet a cég az egy napi munkáért. Más esetekben a napi minimálbér kétszeresét meghaladó összegben, napi 35 ezer forintban állapodunk meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval. Kérdésünk arra irányul, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett összeg kiva-alapot képez-e a társaságnál. Az Adó szaklap válasza.