A cikksorozat záró részében a kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egyéb áfakérdéseiről lesz szó.
Az Áfabizottság vizsgálta, hogy a héairányelv 135. cikk (1) bekezdése szerinti mentesség alkalmazható lehet-e akkor is, ha az átváltási szolgáltatás nyújtója közvetítőként jár el, nem a saját nevében.
A kriptoeszközre irányuló szolgáltatások közé tartozik a tokenek módosítása és a kriptoeszköz-kereskedési platformok üzemeltetése is.
Hardveres tárca esetében a magyar adóhatósági álláspont szerint nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg.
Az Áfabizottság a 892. sz. munkadokumentumban felhívta a figyelmet arra, hogy a bitcoin-felhasználók pénztárcaszolgáltató igénybevétele nélkül, saját maguk is létrehozhatnak és kezelhetnek digitális tárcát, mely esetben nem valósul meg szolgáltatásnyújtás.
A digitálispénztárca-szolgáltatások tekintetében az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy arra a héairányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti adómentesség alkalmazható, a 135. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentesség nem.
A cikksorozat ezen része azt mutatja be, hogy alkalmazható-e az Áfabizottság álláspontja szerint a kriptoművészet tekintetében a művészek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adómentesség, valamint ismerteti az Áfabizottság kriptoműalkotásokkal kapcsolatos álláspontját tartalmazó iránymutatást.
A cikksorozat mostani része azt tárgyalja, hogy a kriptoművészeti alkotások értékesítése az Áfabizottság álláspontja szerint tekinthető-e adómentes pénzügyi szolgáltatásnak, vonatkozhat-e rá árrésadózás, illetve alkalmazható-e rá a műalkotásokra vonatkozó kedvezményes adómérték.
A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy digitális műalkotások értékesítését hogyan kell kezelni áfa tekintetében, vonatkozhatnak-e az ügyletre a műalkotásokhoz kapcsolódó speciális előírások.
Tokenizálni nemcsak termékeket, hanem szolgáltatásokat is lehet. Az áfa rendszerében akkor is szolgáltatásnyújtás valósulhat meg, ha köznapi értelemben terméknek tekintjük az értékesítés tárgyát.