A cikksorozat záró részében a kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egyéb áfakérdéseiről lesz szó.
Az Áfabizottság vizsgálta, hogy a héairányelv 135. cikk (1) bekezdése szerinti mentesség alkalmazható lehet-e akkor is, ha az átváltási szolgáltatás nyújtója közvetítőként jár el, nem a saját nevében.
A kriptoeszközre irányuló szolgáltatások közé tartozik a tokenek módosítása és a kriptoeszköz-kereskedési platformok üzemeltetése is.
Hardveres tárca esetében a magyar adóhatósági álláspont szerint nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg.
A digitálispénztárca-szolgáltatások tekintetében az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy arra a héairányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti adómentesség alkalmazható, a 135. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentesség nem.
Ha a digitálispénztárca-szolgáltatás áfakörbe tartozó ügyletnek minősül, meg kell vizsgálni, hogy vonatkozik-e rá adómentesség.
A kriptoeszközökhöz tartozó biztonsági kódok tárolására az ún. digitális pénztárcák szolgálnak. Ezeket kezelheti külső szolgáltató, de akár maga a felhasználó is.
Ha a kriptoeszköz-bányászat áfakörbe tartozik, felmerül a kérdés, hogy vonatkozhat-e rá valamilyen jogcímen adómentesség.
A kriptoeszközök elérhetővé tétele többféleképpen is történhet. Az egyes esetkörök áfamegítélése eltérő lehet.
A kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egyre bővülő csoportját jelentik azok a szolgáltatások, amelyek a magukra a kriptoeszközökre, a használatuk elősegítésére irányulnak.