Kriptoeszközök adásvétele történhet törvényes fizetőeszközért vagy más kriptoeszközért cserébe. A tranzakció áfakezelése a kriptoeszköz természetétől függ.
A cikksorozat jelen része folytatja annak tárgyalását, hogy amikor egy termék vagy szolgáltatás árát kriptoeszközzel fizetik ki, alkalmazandóak-e az utalványokra irányadó speciális jogszabályi előírások.
Az ellenérték megfizetéséhez kapcsolódó kérdésként merül fel, hogy a vásárláshoz felhasznált kriptoeszközök között van-e olyan, amely az áfa rendszerében utalványnak minősül.
Ha az ellenérték kriptovalutában van meghatározva, az uniós szabályozás nyújthat támpontot az alkalmazandó árfolyam tekintetében.
Ha az ellenérték megfizetése kriptovalutával történik, a héasemlegesség elve alapján a tranzakciót ugyanúgy kell kezelni, mint amikor nem kriptoeszközzel egyenlítik ki az árat. Mindazonáltal ez nehézségekbe ütközhet, ha magát az ellenértéket is kriptoeszközben határozták meg, nem csak a megfizetése történik kriptovalutával.
A cikksorozat mostani része a kriptoeszközökkel folytatott ügyletek témakörében született EUB-döntés tartalmát foglalja össze.
Az általános forgalmi adó rendszerében jelenleg sem helyi, sem uniós szinten nincs specifikus szabály a kriptoeszközökkel folytatott ügyletekre, az ilyen tranzakciók áfabesorolása tekintetében ezért a jogszabályok általános rendelkezései alkalmazandóak. Nehézséget jelenthet az, hogy gyakran nem egyértelmű, hogyan kell a kriptoeszközök tekintetében értelmezni az előírásokat, és egyelőre nincs közzétett hivatalos adóhatósági álláspont sem a kérdésben.
A cikksorozat második része a kriptoeszközök csoportjait taglalja.
A kriptoeszközök elterjedésével párhuzamosan megjelent az államok igénye arra, hogy az ilyen eszközökkel folytatott tranzakciókkal se lehessen elkerülni az adózást. Cikksorozatunk azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a kriptoeszközök és az azok létrehozását lehetővé tevő technológia az általános forgalmi adózás területén.