A kriptoeszközök elérhetővé tétele többféleképpen is történhet. Az egyes esetkörök áfamegítélése eltérő lehet.
A kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egyre bővülő csoportját jelentik azok a szolgáltatások, amelyek a magukra a kriptoeszközökre, a használatuk elősegítésére irányulnak.
Az ún. értékpapírtokenek jogi besorolása országonként eltérő lehet. Az áfakezelés tekintetében egyelőre csak általános jellegű támpontok állnak rendelkezésre.
A digitalizációt legnagyobb mértékben hasznosító területek egyike a pénzügyi szféra, amelyben évről évre jelennek meg újítások.
A cikksorozat ezen része azt mutatja be, hogy alkalmazható-e az Áfabizottság álláspontja szerint a kriptoművészet tekintetében a művészek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adómentesség, valamint ismerteti az Áfabizottság kriptoműalkotásokkal kapcsolatos álláspontját tartalmazó iránymutatást.
A cikksorozat mostani része azt tárgyalja, hogy a kriptoművészeti alkotások értékesítése az Áfabizottság álláspontja szerint tekinthető-e adómentes pénzügyi szolgáltatásnak, vonatkozhat-e rá árrésadózás, illetve alkalmazható-e rá a műalkotásokra vonatkozó kedvezményes adómérték.
A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy digitális műalkotások értékesítését hogyan kell kezelni áfa tekintetében, vonatkozhatnak-e az ügyletre a műalkotásokhoz kapcsolódó speciális előírások.
Tokenizálni nemcsak termékeket, hanem szolgáltatásokat is lehet. Az áfa rendszerében akkor is szolgáltatásnyújtás valósulhat meg, ha köznapi értelemben terméknek tekintjük az értékesítés tárgyát.
Az Áfabizottság a vagyonelemhez rendelt NFT értékesítésének áfakezelése tekintetében azt is vizsgálta, hogy az NFT értékesítése összetett ügyletnek, esetleg elektronikus szolgáltatásnak minősül-e.
Az Áfabizottság a vagyonelemhez rendelt NFT értékesítésének áfakezelése szempontjából célszerűnek ítélte az NFT-ket a tulajdonszerzési jogcímet tanúsító okiratokkal, valamint az utalványokkal összehasonlítani.