A cikksorozat következő része a kriptoeszközök ingyenes szétosztásának és a tokenizált termékek értékesítésének áfakezelésével foglalkozik.
Kriptoeszközök adásvétele történhet törvényes fizetőeszközért vagy más kriptoeszközért cserébe. A tranzakció áfakezelése a kriptoeszköz természetétől függ.
A cikksorozat jelen része folytatja annak tárgyalását, hogy amikor egy termék vagy szolgáltatás árát kriptoeszközzel fizetik ki, alkalmazandóak-e az utalványokra irányadó speciális jogszabályi előírások.
Az ellenérték megfizetéséhez kapcsolódó kérdésként merül fel, hogy a vásárláshoz felhasznált kriptoeszközök között van-e olyan, amely az áfa rendszerében utalványnak minősül.
Ha az ellenérték kriptovalutában van meghatározva, az uniós szabályozás nyújthat támpontot az alkalmazandó árfolyam tekintetében.
Ha az ellenérték megfizetése kriptovalutával történik, a héasemlegesség elve alapján a tranzakciót ugyanúgy kell kezelni, mint amikor nem kriptoeszközzel egyenlítik ki az árat. Mindazonáltal ez nehézségekbe ütközhet, ha magát az ellenértéket is kriptoeszközben határozták meg, nem csak a megfizetése történik kriptovalutával.
A cikksorozat második része a kriptoeszközök csoportjait taglalja.
A kriptoeszközök elterjedésével párhuzamosan megjelent az államok igénye arra, hogy az ilyen eszközökkel folytatott tranzakciókkal se lehessen elkerülni az adózást. Cikksorozatunk azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a kriptoeszközök és az azok létrehozását lehetővé tevő technológia az általános forgalmi adózás területén.
A 2021 végén elfogadott és kihirdetett adóváltozások egyik legnagyobb újdonsága volt, hogy az Szja-rendszerében bevezetésre került az ún. kriptoeszközökből származó jövedelmek adózása. A 2023. év drámai árfolyamingadozásai után az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a legismertebb kriptoeszközök árfolyamai, így számos magyar magánszemély realizálhatott nyereséget, vagy akár komoly veszteséget is. A 2023. évi Szja-bevallási határidőhöz közeledve érdemes feleleveníteni a kriptoeszközök magyarországi adózási szabályait.