2025. őszi jogszabály-módosítások keretében jelentős változások kerültek beiktatásra a kiskereskedelmi adó rendszerébe. A módosítások egyfelől valamennyi adózóra vonatkoznak, ugyanis a törvényben szereplő adómértékeket érintik; a változások további része csak egy szűkebb adózói körre, a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra vonatkozik. A módosító törvények az Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, illetve A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény.
Bemutatjuk, hogy az Országgyűlés által november végén elfogadott törvények milyen módosításokat hoznak az adózás terén jövőre. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának összegzése.
A 2025-ös tavaszi és nyári jogszabály-módosítások nem csupán évközi, hanem 2026-os változásokat is tartalmaztak. Most a közvetlen adók új évtől hatályosuló fontosabb rendelkezéseit nézzük meg.
A dolgozók részére adható juttatások köre a 2025. évet érintő jogszabályváltozásoknak köszönhetően tovább bővült, még ha nem éledtek újra a 2019 előtti belső szabályzat alapján adható juttatások, tehát azok továbbra is munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Számos juttatási elem közül választhatnak viszont a dolgozók, ha a munkáltatójuk cafeteria juttatási rendszert alakít ki. Egy minden igényt kielégítő cafeteria rendszer kidolgozása nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben már rendelkeznek juttatási szabályzattal, azt célszerű már a féléves tapasztalatok alapján felülvizsgálni. Érdemes a dolgozói elégedettség felmérése mellett a vezetőség véleményét is kérni, mielőtt döntenek a jövő évi keretösszegről.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.
A könyvvizsgálók, könyvelők és adószakemberek világa elsősorban a minőségről, szabályokról, pontosságról és a szakmai részletekről, kérdésekről szól. Azonban a legprecízebb elemzés, a leggondosabban előkészített riport vagy könyvvizsgálati jelentés is könnyen célt téveszthet, ha az üzenet nem jut el világosan és érthetően a másik félhez.
Gyakran hangzik el ez a kérdés, amikor Amerikában élő magyar honfitársunk először szembesül azzal, hogy 2024-re vonatkozóan nincs kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között. Ez azért rendhagyó, mert 1979. óta ez az első év, hogy az Egyesült Államokban élő, ott dolgozó magyar állampolgároknak személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik Magyarországon, mely azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy adót is kell fizetniük.
Az elmúlt évek legjelentősebb adózást érintő nemzetközi folyamata az OECD kétpilléres javaslatának a tárgyalása, részleges elfogadása volt. A nemzetközi adórendszer reformjaként aposztrofált javaslat két különálló, egymástól nagyban független intézkedéscsomagból áll. A kettőnek a kiindulópontja volt ugyanaz, amely azt tűzte ki célul, hogy a gazdaság digitalizációja teremtette kihívásoknak megfelelően átalakítja a jelenleg működő, elavult nemzetközi adózási szabályokat.
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény [a továbbiakban: Kiskeradó tv.] 2. § (2) bekezdése szerint a kiskereskedő platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt, az adó alanya pedig a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető. A Kiskeradó tv. értelmező rendelkezései kiegészültek a platform és a platformüzemeltető definíciójával [Kiskeradó […]
A 2024. évi változásokat is elsősorban a gyakorlati tapasztalatok, valamint egy esetben az Európai Unió Bíróságának konkrét ítélete idézték elő. A 2024. évi adóigazgatási jogalkotás sajátossága, hogy nem került sor év közbeni törvénymódosításokra. A kormányrendelettel év közben megállapított, törvénytől eltérő bírságszabályok pedig az év végi módosításokkal beépültek a törvényi rendelkezések közé.