A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus foglalkoztatási forma, amelyben a munkáltatók igényeiknek megfelelően alakíthatják a szükséges munkavállalói létszámot, igazodhatnak a gazdasági élet alakulásához, míg a munkavállalók rugalmasabban juthatnak munkavégzési lehetőséghez. A munkaerő-kölcsönzés háromszereplős ügylet, amelyben a kölcsönbeadó, a kölcsönbevevő és a kölcsönzött munkavállaló vesz részt.
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.