A TISZA-kormány frissen kinevezett pénzügyminisztere, Kármán András a mai miniszteri meghallgatásán bejelentést tett a személyi jövedelemadó csökkentéséről, de ezt csak 2027-től léptetnék érvénybe. A TISZA Párt eddig nyilvánosságra került tervei alapján a javaslat lényege nem klasszikus többkulcsos szja-rendszer lenne: a 15%-os névleges személyi jövedelemadókulcs megmaradna, ugyanakkor a mediánbér alatt adójóváírással csökkentenék az effektív adókulcsot, míg minimálbér esetén az effektív teher 9% lenne. A Niveus számításai szerint a jelenleg ismert elképzelések 2027-től évente mintegy 300–310 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelenthetnek, ami a 2026-ra tervezett szja-bevételek mintegy 6,3%-ának felel meg.
Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1%-os OECD-átlagot – olvasható a Niveus közleményében.
A választások közeledtével a vállalatok gyakran kivárnak, de pont így követik el a legnagyobb költségű adótervezési hibákat. A Niveus tapasztalatai szerint most különösen fontos a beruházások és pénzügyi struktúrák időben történő felülvizsgálata.
Az adórendszer is kulcsszerepet játszhat az építőipar élénkítésében – reagált a Niveus az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss szakmai javaslataira. A tanácsadó cég szerint a lakásépítéseket ösztönző adópolitikai eszközök, például a kedvezményes lakásáfa stabil fenntartása és a bérlakáspiac kifehérítése érdemben hozzájárulhatnak az ágazat élénküléséhez.
Magyar cég külföldön, külföldi cég Magyarországon – egy rosszul menedzselt üzleti jelenlét akár jelentős többletadó-fizetést és komoly kockázatokat is hozhat. A telephely fogalma gyakran bonyolultabb, mint elsőre látszik, ezért a Niveus szakértői szerint a tudatos tervezés kulcsfontosságú a nemzetközi működés során.
Magyarországon az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától, ugyanakkor a különbség már nem jelentős. Az Eurostat adatai szerint az EU-tagállamokban az adóbevételek aránya a GDP közel 40 százalékát teszi ki, ami némileg magasabb a magyarországi értéknél – derül ki a Niveus elemzéséből.
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
A magyar vállalkozások számára idén az év végi adótervezés fontosabb, mint valaha. 2026-tól jelentősen emelkednek a kisvállalati adó (KIVA) választhatóságának határai, így számos olyan cég is jogosulttá válhat a kedvezményes adózásra, amely eddig nem fért bele a rendszerbe. A Niveus arra figyelmeztet, hogy a cégeknek a döntést már 2025 végén meg kell hozni, ha 2026 januártól a KIVA adózás alá szeretnének tartozni.
A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Program akár egymilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kínál energiatárolók telepítésére, amelyet – a Niveus szerint – társasági adókedvezménnyel is kombinálhatnak a cégek. Ez a kettős lehetőség jelentősen lerövidítheti a beruházások megtérülési idejét, és akár tízmilliókat bukhatnak azok a vállalkozások, amelyek nem vizsgálják meg az adókedvezmény igénybevételét is.
A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését, miközben a kulcsok változatlanok maradnak — ez mintegy 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. A fennmaradó kilenc ponthoz a Niveus rövid, egymondatos megjegyzéseket fűzött.