Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.
A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.
A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.
A magyar költségvetés és az áfabevételek kapcsolata komoly figyelmet kelt 2024-ban, miközben az ország gazdasága új kihívásokkal néz szembe. Az áfabevételek visszaesése nagy kihívást jelent a költségvetés számára, mivel az áfabevételek adják az összes adóbevétel csaknem felét – olvasható a Niveus Adó Online-nak eljuttatott közleményében.
Közeleg január 22-a, amely a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) következő negyedéves adatszolgáltatási határideje. A Niveus Consulting Group összegyűjtötte a legfőbb tudnivalókat, gyakori hibákat és azok megelőzéséhez szükséges tudnivalókat.
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitelezés miatt.
Az Európai Unió nemrég jóváhagyta, hogy az alanyi áfamentesség határát 18 millió forintra emelje Magyarország, és ezzel hozzáigazítsák a KATA értékhatárhoz. Bár a tavaszi adócsomagban az áfamentességhez egyelőre nem nyúltak, de már maga a jóváhagyás ténye is arra utal, hogy ebben változás várható a közeljövőben. Az alanyi adómentesség szabályozásáról, és a várható változásokról beszélgetünk Fisher Ádámmal és Bagdi Lajossal, a Niveus üzletág-vezetőivel.
A Niveus Consulting Group elemzése szerint akár a 100 milliárdot is elérheti az újonnan bevezetett szén-dioxid adóból származó bevétel, amelyet ráadásul már az idei évre is fizetniük kell az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítményeknek – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba. Ilyenek lehetnek a TAO-n kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék, a Robin Hood adó és az extraprofitadók. Ha ezek beszámíthatósága elérhető, akkor kiegészítő adót csak abban az esetben kellene fizetni, ha ezek összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet. A részletek még nem ismertek, várhatóan az őszi adócsomagban kerülnek szabályozásra, addig marad a bizonytalanság – olvasható a Niveus közleményében.