Egy magyar zrt. osztalékot kap az Oroszországban bejegyzett leányvállalatától. Hogyan kell kezelni a zrt.-nek az ilyen jogcímen megszerzett jövedelmet majd a 2025-ös beszámoló összeállításakor? Az a tény, hogy a leányvállalat egy Oroszországban bejegyzett, ottani illetőséggel bíró cég, önmagában azzal a következménnyel jár-e, hogy az osztalék ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelemnek minősül?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt időszakban több olyan vizsgálatot folytatott le, amelyek azért indultak, mert a magánszemélyek részére teljesített kifizetésekről a kifizetők hibás 08-as járulékbevallásokat adtak be; hibákat az osztalékkal és a bérbeadással összefüggő ügyekben találnak gyakran – közölte a NAV szerdán.
Ha valaki osztalékot vett fel a cégétől, az adóköteles volt. A személyi jövedelemadót azonban csak akkor kell megfizetni, amikor maga a kifizetés megtörténik. Ugyanakkor ha a cég kihirdette, hogy osztalékot fog fizetni, de aztán nem fizette ki, akkor ez a „követelés” a vagyonosabbak ismert vagyonkezelési formájába, bizalmi vagyonkezelésbe volt helyezhető alapítói vagyonként vagy utólagosan hozzárendelt vagyonként. És mivel maga a kifizetés nem történt meg, adót sem kellett fizetni utána, amennyiben legalább öt évig a bvk-ban maradt a követelés.
A megállapított, de a tulajdonos(ok), tag(ok) részére még ki nem fizetett osztalékról történő lemondás polgári jogi, számviteli és adózási kérdéseket is felvet.
Általános szabály a társasági adó rendszerében, hogy a kapott osztalék nem adóköteles; a közterheket akkor kell megfizetni, amikor az osztalék a magánszemélyek részére kiosztásra kerül. Ugyanakkor a kapott (járó) osztalékot a gazdálkodó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 83. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi műveletek bevételei között számolja el, tehát az alapesetben társaságiadó-alapot képezne, ha nem kapcsolódna hozzá adózás előtti eredményt csökkentő tétel. Cikkünkben ezen adóalap-korrekcióval foglalkozunk.