Számos európai uniós tagállam tanulmányozta az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott magyar modellt, az ekáert. Legutóbb Lengyelország érdeklődött a rendszer továbbfejlesztési lehetőségei iránt. Jövőre hazánk lehet az EU első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.
Csak a 2024-es üzleti évben szükséges a vállalkozóknak a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat a kiegészítő mellékletében kimutatni.
A 2021 végén elfogadott és kihirdetett adóváltozások egyik legnagyobb újdonsága volt, hogy az Szja-rendszerében bevezetésre került az ún. kriptoeszközökből származó jövedelmek adózása. A 2023. év drámai árfolyamingadozásai után az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a legismertebb kriptoeszközök árfolyamai, így számos magyar magánszemély realizálhatott nyereséget, vagy akár komoly veszteséget is. A 2023. évi Szja-bevallási határidőhöz közeledve érdemes feleleveníteni a kriptoeszközök magyarországi adózási szabályait.
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.
A 2023. évi változásokat elsősorban a gyakorlati tapasztalatok és a külső, különösen az uniós elvárások idézték elő. Az évközi és év végi módosítások mind a három adóeljárási törvényt érintették.
A korábbi szabályozás szerint a végelszámolás alatt álló cégeknél folyó adóellenőrzések jegyzőkönyvéhez nem lehetett észrevételt tenni. Már más a helyzet; az új szabályozás lényegéről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezetét már évek óta külön kérés nélkül elkészíti; a folyamat automatikus, nem kell a kedvezményekre jogosító vagy a munkáltatói, kifizetői igazolásokat beküldeni, csak az öt éves elévülési idő végéig meg kell őrizni azokat – hívta fel a figyelmet az adóhatóság.
Az adózási rendszerek digitalizációjára tett törekvések nemcsak hazai, hanem uniós szinten is egyre jobban előtérbe kerülnek. Az áfa és az egyéb adónemek digitalizációjának egyik fő célja, hogy az adóbevételeket minél nehezebb lehessen eltitkolni, illetve azokat minél könnyebben és hatékonyabban be tudják szedni a tagállamok adóhatóságai. Ilyen eszközök például a digitális világ vívmányaira optimalizált adó-adminisztrációs lépések, a tagállamok közötti kölcsönös és hatékony információcsere, vagy éppen az adóadminisztráció egyszerűsítése digitális eszközökkel. A felmerülő kérdésekben Szadai András adótanácsadó, a WTS Klient partnere segít eligazodni.
Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések figyelembevételének lehetőségét.
2024. január 1-től Magyarország is bevezette a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást. A törvény elfogadása foglalkoztunk az új szabályozás legfontosabb következményeivel, de a magyar adótanácsadói szektor jelentős része sokáig csak említés szintjén foglalkozott a minimumadó-szabályozás egyik nagyon fontos újításával: az úgynevezett „bejelentett részesedésre” vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel.