Az új francia miniszterelnök folytatja a kiadáscsökkentést és nem emel adót

Gabriel Attal új francia  miniszterelnök a nemzetgyűlésben kedden elmondott programbeszédében kijelentette, hogy „tartja az eddigi irányt” annak érdekében, hogy a GDP-hez mért államháztartási hiány 2027-re három százalék alá csökkenjen, különösen a „kiadásaink ellenőrzésének” és a „nem túl sok adóemelésnek” köszönhetően. A kormányfő Franciaország „bürokráciamentessé” tételét is szorgalmazta.    

Adózók minősítése

Az adózói minősítés egyik kiemelt célja az adózó-centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése. Bevezetésre került a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó minősítés, melynek lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő, megbízhatónak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesülnek. A speciális adózói kategóriákba sorolás kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzettek adózókra, a csoportos adóalanyokra és az áfa regisztráltakra vonatkozik. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.

NAV: érkeznek az adóigazolások, érdemes megőrizni azokat

Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat; az igazolásokat nem kell beküldeni a NAV-hoz, azokat az elévülési idő végéig meg kell őrizni – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében.

Kettős adóztatás veszélye fenyegeti a vállalatokat a globális adóreformok miatt

Világszerte egyre kiszámíthatatlanabbá válnak a transzferárazási feltételek a globális adóreformok és az infláció miatt – derül ki az EY több mint 40 országban, köztük Magyarországon, 1000 nagyvállalati vezető körében készült felméréséből. A hazai cégeknek az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnésével és számos hazai jogszabályváltozás hatásával is számolniuk kell.

Az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok (8. rész)

Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.