A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nem blöffölt: lezárta a nyomozást annak a budapesti bűnszervezetnek az ügyében, amely támogatásokkal, fiktív számlákkal és hitelekkel közel 7 milliárd forintot csalt el. A NAV most „betolta az összes zsetont” – az ügy vádemelési javaslattal az ügyészség asztalán van.
Cikksorozatunkban a határokon átnyúló kkv-szabályozás minden részletét megvizsgáljuk.
Bérleti szerződés megszűnésekor, ha a bérlő ingyenesen átadja a bérbeadónak vagy a következő bérlőnek az általa vásárolt vagy létrehozott eszközt, az ingyenes átadás adóköteles voltát nem befolyásolja, hogy a bérlő és a terméket ingyenesen megszerző személy számára az átadott termékek képviseltek-e gyakorlati szempontból értéket.
Háromezer-nyolcszáz doboz koszovói zárjegyes cigaretta került elő egy ugyancsak koszovói rendszámú busz átalakított üzemanyagtartályából a röszkei határátkelőn – közölte a NAV Csongrád-Csanád Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága.
Cikksorozatunkban a határokon átnyúló kkv-szabályozás minden részletét megvizsgáljuk.
Az adóhatóság az ellenőrzés során a jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Abban az esetben, ha valós alapja van annak a feltevésnek, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, akkor az adóhatóságnak lehetősége van az iratokat másolat hátrahagyásával bevonni; ha pedig az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye áll fenn, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében tette közzé legfrissebb, VAT Gap in Europe – Report 2025 című tanulmányát, amely a 2019–2023 közötti időszak végleges adatait dolgozza fel. A jelentés szerint Magyarországon 2023-ban az áfarés ugyan növekedett az előző évhez képest, ugyanakkor továbbra is az Európai Unió átlaga alatt maradt. A jelentés magyar adatait elemezte a Niveus.
Egy társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló független féltől egy olyan létesítményt kíván megvenni, amelyben korábban ipari, valamint kereskedelmi tevékenységet folytattak. A jelenlegi tulajdonos a létesítményt be kívánja zárni. A társaság a felvásárlást követően tovább üzemeltetné a létesítményt, méghozzá bérbeadás révén, tehát saját maga nem folytatná a létesítményben a korábbi ipari, kereskedelmi tevékenységet. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a létesítmény felvásárlására tekintettel érvényesíthet-e a társaság fejlesztési adókedvezményt. A létesítmény felvásárlása esetén az induló beruházásként történő minősítésnek feltétele-e, hogy a felvásárló adóalany maga folytassa a korábbi tevékenységet, vagy elegendő, ha bérbeadással üzemelteti a létesítményt?
Az ügyletek ingyenessége vagy visszterhessége nem az adóalany számára releváns összes, a termék átadásához fűződő előny figyelembevételével, hanem az adózásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján ítélendő meg. Az adóhatóság számára akár a közösségi ügyletekről benyújtott összesítő nyilatkozat adatai is támpontot jelenthetnek a termék vállalkozásból történő kivonásának megállapításához.
A bizalmi vagyonkezelés rugalmas voltának egyik vetületét az adja, hogy szinte bármilyen vagyonelem a tárgyát képezheti, így jogok, társasági részesedések, és nem utolsó sorban ingatlanok. Ez utóbbiak, tehát az ingatlanok vagyonkezelésbe adása azonban olyan összetett adójogi kérdéseket vethet fel, amelyeket mindenképpen javasolt körbejárni és mérlegelni egy-egy vagyonrendelést megelőzően. Dr. Kisfaludy-Molnár Péter, a HÍD Consulting ügyvédje az ingatlant mint lehetséges kezelt vagyonelemet a középpontba állítva tekinti át a vagyonrendelésnek, a vagyonkezelés időszakának és a vagyonkiadásnak a lehetséges adóhatásait.