Szeptember 30-ig kell benyújtaniuk a civil szervezeteknek a NAV-hoz a 25EGYREG jelű adatlapot, ha 2026 évtől részesülni szeretnének a magánszemélyek 1%-os szja-felajánlásaiból.
Az ellenértékes termékértékesítésként, szolgáltatásnyújtásként kezelendő ügyletek áfakezeléséhez ismerni szükséges a vonatkozó magyar és uniós előírásokat.
Több száz liter tiltott növényvédőszert és mintegy 20 kilogramm gázosítószert találtak a pénzügyőrök egy ukrán férfi autójában a 491-es főúton – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken.
Cikksorozatunkban a határokon átnyúló kkv-szabályozás működését és a megfelelési kötelezettségeit ismertetjük.
Ha egy egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély úgy dönt, hogy bérbe adja az ingatlanát, adózási szempontból az egyik fő kérdés, hogy az ingatlan-bérbeadásból – mint önálló tevékenységből – származó jövedelme megállapításánál 10 százalékos költséghányadot vagy tételes költségelszámolást alkalmaz-e. Előbbi alkalmazása esetén ugyanis nemcsak a bérbeadással kapcsolatos egyéb kiadásokat, hanem a jövedelemszerző tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását is elszámoltnak kell tekinteni. Ha tehát az adózónak előreláthatóan a bevétel 10 százalékát meghaladó költségei merülnek fel az ingatlan-bérbeadás kapcsán, érdemes megfontolni a tételes költségelszámolást, még azt is figyelembe véve, hogy ez jelentősebb adminisztrációs kötelezettségekkel jár.
A jogosult hazai vállalkozások szeptember 30-ig igényelhetik vissza a külföldön megfizetett áfát; a határidő jogvesztő, a kérelmeknek eddig az időpontig be kell érkezniük a NAV-hoz. Aki elmulasztja, az már nem kaphatja vissza az áfát 2024-es számlái után, késedelmét pedig igazolási kérelemmel sem mentheti ki – figyelmeztet csütörtöki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Előfordulhat, hogy az adózó adóbevallási kötelezettségének – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az igazolási kérelem az a jogintézmény, melynek keretében az adózó a határidő elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények alól mentesítheti magát. Ismertetjük a szabályozást és egy érdekes jogesetet.
Még mindig jelentős a rejtve maradó esetek száma, aminek sokféle oka van, többek között az, hogy az érintettek számára sem feltétlenül világos, milyen magatartásokat tarthatunk jogi értelemben munkahelyi szexuális zaklatásnak. Cikkünkben a szexuális zaklatás egyik kevésbé ismert, sokszor rejtve maradó formájáról lesz szó: az ún. „quid pro quo”, azaz a zsarolásos szexuális zaklatásról.
A nemzeti konzultáció második kérdése: „Egyetért-e Ön azzal, hogy szűkíteni kell a családi adókedvezményeket?” – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán szerdán közzétett videójában.
Adott egy magánszemély, aki az ingatlan-nyilvántartásban „Kivett, beépítetlen terület” (lakótelek) megnevezéssel nyilvántartott ingatlant vásárolt, azzal a céllal, hogy azon a törvény által előírt 4 éves határidőn belül lakóházat épít. Az ingatlanon már áll egy olyan épület, amely „/A” jelzéssel kiemelésre került és önálló helyrajzi számmal látták el. A kérdés arra irányul, hogy a vagyonszerző alkalmazhatja-e az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó mentességi szabályt.