Az új Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a következőkben a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei üdvözlik, hogy a Tisza-kormány első intézkedési között a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésével fenntartotta a reklámadó nulla százalékos mértékét, a szervezet egyúttal az adónem eltörlését szorgalmazza.
Több évnyi szünet után idén július 1-jétől lépett volna ismét hatályba a reklámadó Magyarországon. A közteher a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintette volna. A leköszönő kormány azonban módosította a szabályozást, a 0 százalékos adókulcsot a június 30-a utáni időszakra is kiterjesztette. Ezzel elhárult a közvetlen veszélye annak, hogy a média- és reklámpiaci szereplőknek jelentős adóteherrel kelljen kalkulálniuk a harmadik negyedévtől. Az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója azonban arra figyelmeztet, hogy bár a döntés rövid távú pénzügyi könnyítést jelent, a jogtechnikai megoldásból következően a szektor adóterhelése bármikor újra napirendre kerülhet.
Több év szünet után 2026. július 1-jétől ismét hatályba lépett volna a reklámadó Magyarországon, amely a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintette volna. A leköszönő kormány azonban az utolsó intézkedései egyikeként módosította a szabályozást. A döntést az ukrajnai háború gazdasági hatásaival indokolták, és azzal, hogy ne növekedjenek a vállalkozások terhei.
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
Többszöri halasztás után 2026-ban ismét élessé válik a reklámadó Magyarországon. A 2019 óta 0%-os kulccsal „felfüggesztett” adónem az idei év július 1-jétől újra jelentős pénzügyi és adminisztratív terhet ró a szektor szereplőire, valamint a reklámozó cégekre is. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az adó mértékéről, alapjáról és az érintettek köréről.
2026. július 1-jétől a reklámadó-szabályozás újra élesedik, amely a tartalomgyártók részére új kötelezettséget teremthet. A tartalomgyártók tipikusan azok a személyek, szervezetek, amelyek reklámnak minősülő tartalmat jelenítenek meg az interneten, ellenérték fejében. Természetesen a tartalomgyártók mögött általában áll egy megrendelő, aki megrendeli a reklám közzétételét, megjelenítését. Lássuk, hogy mely esetben válnak adóalanyokká a tartalomgyártók és mely esetben a megrendelők a reklámadó szabályrendszerében.
A reklámadó 2019. óta felfüggesztés alatt állt (az adó mértéke 0% volt), így tényleges adófizetési kötelezettség ezzel az adónemmel kapcsolatban már hosszú évek óta nem merült fel. A tavaly őszi adóváltozások nyomán a reklámadó-fizetési kötelezettség azonban 2026. július 1-jétől ismét életbe lép.
Pontosítja és egyszerűsíti a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességéről szóló szabályozást a kormány. Bevezetik a tartós megbízási jogviszony fogalmát, 5 százalékosra csökken a marhahús áfája, és jövedékiadó-kedvezményt kapnak a kisüzemi habzóbor-termelők. A reklámadó felfüggesztését fél évvel hosszabbítják meg. Kedden elfogadta a menetrend szerinti őszi adócsomagot az Országgyűlés.
Egyeztetést szorgalmaz a Magyar Reklámszövetség a kormányzattal a reklámadó legalább további egy évre való felfüggesztésére a hazai gazdasági stabilitás és növekedés érdekében – közölte az MRSZ.
- 1
- 2