fbpx

Januártól szigorodik a jogszabály, megszűnik a mérlegképes könyvelői távoktatás

2024-től módosul a mérlegképes könyvelő képzésre vonatkozó hatályos jogszabály, a kurzus hatósági képzéssé alakul át. Ugyan a pontos közlemény még nem jelent meg, azt már most is tudni: az eddig jól működő távoktatási rendszer januárral megszűnik, a helyére a jelenléti oktatás lép.

Behajthatatlan követelés a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján – mire célszerű figyelni a társaságiadóalap-csökkentésnél?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.

Újkatás vállalkozó számlázhat-e adószámos magánszemélynek (bérbeadó, szállásadó)?

Egy újkatás egyéni vállalkozónak lehet-e bevétele adószámos magánszemélytől? Legyen szó egy airbnb-ző szállásadóról, lakást kiadó bérbeadóról vagy akár őstermelőről. Bár már több, mint egy éve szigorították a KATA feltételeit, még mindig vannak félreértések. Íme a teljeskörű és érthető válasz a Tudatosadózótól, majd ráadásként egy állásfoglalás a NAV-tól. Van egy varázsmondat, amit a bölcs újkatás minden számlájára ráírt, 100%-os védőpajzsot húzva az újkatája köré. 

Bérelt ingatlanon végzett beruházások számviteli elszámolása és áfa kezelése (1. rész)

Ingatlanbérleti szerződések esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan, melyik félnél kell elszámolni, ha a bérlő a saját költségén beruházást hajt végre a bérelt ingatlanon. További kérdéseket vet fel, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a felek hogyan számolhatnak el a bérlő által megvalósított beruházásokhoz kapcsolódóan. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban a három leggyakoribb esethez kapcsolódó számviteli és adózási következményeket mutatjuk be.

Üzletrész értékesítésből származó adómentes bevétel szerepe az ÁFA arányosításban, elszámolása a számvitelben

A gazdasági életben számos okból előfordulhat, hogy egy jogi személyiségű társaság értékesíti a tulajdonában álló egy társaság üzletrészének egészét vagy egy részét. Ilyen ok lehet például a nehéz gazdálkodási helyzet, munkaerőproblémák, tulajdonosi vita vagy anyagi érdek. Az alábbiakban azt a kérdéskört járjuk körül, hogy az üzletrész értékesítésből származó bevétel milyen szerepet játszik a levonható ÁFA arányosításában, valamint hogyan történik az elszámolása a számvitelben.

Leltárhiányhoz és selejtezéshez kapcsolódó számviteli és adózási következmények

A leltározás és a selejtezés a vállalkozás vagyonának értékeléséhez szükségszerű gazdasági események, amelyek amellett, hogy ronthatják a vállalkozás eredményét, adózási következményekkel is járhatnak. Tapasztalataink szerint a vállalkozások gyakran összemossák a fenti fogalmakat, nem különböztetik meg a selejtezést és a leltárhiányt, több esetben a hiányzó eszközöket selejtezésként bizonylatolják, azonban a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból helytelen, tekintettel arra, hogy a nyilvántartások nem támasztják alá a valódi gazdasági eseményt, ez viszont adózási szempontból is kockázattal járhat. Az alábbiakban bemutatjuk a leltárhiányhoz, illetve selejtezéshez kapcsolódó számviteli elszámolást és potenciális adózási következményeket.