A maximális időtartamú üzletzárás mellé maximális mulasztási bírságot is kiszabott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy budapesti kereskedőre, aki hatszor bukott meg a próbavásárláson – közölte a hivatal hétfőn.
Kérdőívben kéri a nagyvállalatok képviselői, illetve a könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók véleményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Jelentősen szűkült azon képzési költségek köre, amelyeket automatikusan elismer a társasági adó az adóalapban, így alaposabb vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott képzési, oktatási forma igénybevétele ténylegesen az adott gazdasági szereplő tevékenységét szolgálja-e.
Az utóbbi néhány évben drasztikusan megemelkedett az internetes csalások száma. Ezeknek jelentős része adathalászat formájában következik be, mely elsősorban a pénzintézetek netbanki rendszeréhez történő belépést biztosító adatokra irányul. Az esetek többségében megfelelő vírusirtó telepítésével és kellő körültekintés mellett elkerülhetővé válik az áldozattá válás, azonban a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat, hogy az internetes csalók ügyesebbnek bizonyulnak. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, amikor az internetes csalás áldozata nem magánszemély, hanem egy gazdasági szereplő, egy gazdasági társaság.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) csaknem 70 ezer vállalkozástól várja február 25-ig az éves áfabevallást, amely már az eÁFA-rendszerben is egyszerűen elkészíthető és beadható, akár a webes felületen, akár gép-gép kapcsolaton keresztül.
Írásunk témája, hogy számviteli, illetve adójogi szempontból milyen módon kell nyilvántartásba venni egy újonnan üzembehelyezett napelemparkot, illetve milyen módon lehet elszámolni értékcsökkenést utána.
Jellemzően gazdasági érdekek vezérlik a gazdálkodókat akkor, amikor egy másik vállalkozással szemben fennálló követelésük teljes vagy részbeni elengedéséről döntenek. Az említett lépésre tehát nem feltétlenül annak okán kerül sor, hogy egy követelés ellenértékének a beérkezése bizonytalanná válik. Utóbbi esetben, vagyis amikor egy a társaság minden jogszerű lépést megtett a követelésének érvényesítésére, ennek ellenére a követelés várhatóan nem fog megtérülni, azt a törvényi feltételek teljesülése esetén behajthatatlan követelésként le kell írni, és adózás előtti eredményt csökkentő tételt lehet utána elszámolni. Ettől különbözik az az eset, amikor az adózó – saját döntése, vagy az adóssal kötött kétoldalú megállapodás alapján – elengedi a fennálló követelését.
A megállapított, de a tulajdonos(ok), tag(ok) részére még ki nem fizetett osztalékról történő lemondás polgári jogi, számviteli és adózási kérdéseket is felvet.
A gyűjtőszámla alkalmazására vonatkozó megállapodásnak tekinthető-e az az eljárás, amelynek keretében a teljesítésre kötelezett fél a partnereivel történő szerződéskötést követően, a partnerek részére utólagosan kiadott általános tájékoztató katalógusban tesz utalást arra, hogy egy bizonyos vevői kör részére kiállított számlákat gyűjtőszámlának kell tekinteni?
Előfordul, hogy egy cég felújítja irodáit, és a munkálatok idejére alkalmazottai mobil irodakonténerekben dolgoznak. A vállalkozás a konténereket egy másik vállalkozástól bérli, azok tehát nem kerülnek a tulajdonába. Írásunkban megvizsgáljuk, hogy a fenti gazdasági eseményt milyen módon kell kezelni a számvitelben, illetve a társasági adóban.