A 2023-ban induló üzleti évektől új lehetőség nyílt a magyar számvitelben: az egyedi beszámolóban is kimutathatóvá vált a halasztott adó. Ennek alkalmazása jelentős hatással lehet a vállalkozás pénzügyi tervezésére és transzparenciájára, így a számviteli politikára is. A halasztott adó célja az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti időbeli eltérések kezelése.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn újabb adategyeztetési kampányt indít az online számlaadatok és az áfabevallások eltéréseinek tisztázására. Ezúttal azokat szólítja meg a hivatal, akik nullás bevallást adtak be annak ellenére, hogy online számlaadataik szerint 2025 júliusában volt forgalmuk – hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében az adóhatóság.
Az ún. 183 napos szabály a társasági adóban is megjelent, és bizonyos esetekben telephelyet keletkeztet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptember 15-ig adott határidőt a számlaadat-szolgáltatóknak, hogy alkalmazkodjanak a tavasszal meghirdetett új szabályokhoz – közölte a NAV szerdán.
2025. július 31-től új, önkéntesen kitölthető oszlopokkal bővült az áfabevallás, amelyek a vállalkozások és könyvelők munkáját egyszerűbbé és pontosabbá tehetik. A változtatás célja, hogy csökkenjen a hibázás kockázata, gyorsabbá váljon az adóhatósági ellenőrzés, és a bevallások minősége javuljon – mindezt úgy, hogy közben a vállalkozások adminisztrációs terhei ne nőjenek indokolatlanul. A Grant Thornton számviteli üzletágának vezetője bemutatja ennek lépéseit.
A bankok szerepe átalakul, a pénzügyi folyamatok visszakerülnek az eladókhoz és a vevőkhöz – véli Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi stratégiájának részeként hosszú évek óta cél, hogy a fogyasztók számára minden helyzetben elérhető legyen az elektronikus fizetési lehetőség, valamint, hogy ezeket a megoldásokat minél gyakrabban használják. Fontos kiemelni, hogy az MNB-nek nem célja a készpénzhasználat megszüntetése: amíg a társadalmi szereplők igénylik, addig biztosítani fogja a készpénzt. Az MNB szempontjából az a fontos, hogy minden fizetési helyzetben legyen választási lehetősége a fogyasztóknak.
Jelen cikkünkben egy összeolvadás bemutatása segítségével világítunk rá, hogy átalakulás, egyesülés és szétválás esetén milyen szabályozást kell követni a veszteségelhatárolás tekintetében a társasági adóban.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.
Írásunkban azt az esetkört vesszük górcső alá, amikor egy társaság – nevezzük „A” társaságnak – „B” társaság részére térítés nélkül átadja egy harmadik társaságban („C” társaság) meglévő részesedésének egy bizonyos hányadát. Az ingyenes juttatásban részesített társaság a kapott részesedést a befektetett eszközök közé veszi fel. Tekintsük át, hogy az ügylet kapcsán milyen adó-, és illetékfizetési kötelezettségek merülnek fel a részesedést átadó „A”, illetve a juttatásban részesített „B” társaságnak.