Jelen cikkünkben egy összeolvadás bemutatása segítségével világítunk rá, hogy átalakulás, egyesülés és szétválás esetén milyen szabályozást kell követni a veszteségelhatárolás tekintetében a társasági adóban.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.
Írásunkban azt az esetkört vesszük górcső alá, amikor egy társaság – nevezzük „A” társaságnak – „B” társaság részére térítés nélkül átadja egy harmadik társaságban („C” társaság) meglévő részesedésének egy bizonyos hányadát. Az ingyenes juttatásban részesített társaság a kapott részesedést a befektetett eszközök közé veszi fel. Tekintsük át, hogy az ügylet kapcsán milyen adó-, és illetékfizetési kötelezettségek merülnek fel a részesedést átadó „A”, illetve a juttatásban részesített „B” társaságnak.
Az eltérő számítási metódus miatt – tehát annak okán, hogy a számvitel ismeri a maradványérték fogalmát, míg a társasági adó nem, illetve a leírási kulcsok is eltérhetnek – az eszközök Szt. szerinti könyv szerinti értéke, illetve a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéke eltér egymástól.
Az első esetben a háziorvos utcai ruházati termékeket (póló, nadrág) illetve utcai cipőket vásárol, hogy azokat a betegek otthonukban történő felkeresésére használja fel. A másik esetben a háziorvosi szolgáltatást nyújtó betéti társaság motorkerékpárt, elektromos kerékpárt kíván beszerezni, amelyeket szintén felhasználna tevékenysége ellátásához. Elemezzük mindét esetet.
A könyvvizsgálók, könyvelők és adószakemberek világa elsősorban a minőségről, szabályokról, pontosságról és a szakmai részletekről, kérdésekről szól. Azonban a legprecízebb elemzés, a leggondosabban előkészített riport vagy könyvvizsgálati jelentés is könnyen célt téveszthet, ha az üzenet nem jut el világosan és érthetően a másik félhez.
A maximális időtartamú üzletzárás mellé maximális mulasztási bírságot is kiszabott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy budapesti kereskedőre, aki hatszor bukott meg a próbavásárláson – közölte a hivatal hétfőn.
Kérdőívben kéri a nagyvállalatok képviselői, illetve a könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók véleményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Jelentősen szűkült azon képzési költségek köre, amelyeket automatikusan elismer a társasági adó az adóalapban, így alaposabb vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott képzési, oktatási forma igénybevétele ténylegesen az adott gazdasági szereplő tevékenységét szolgálja-e.
Az utóbbi néhány évben drasztikusan megemelkedett az internetes csalások száma. Ezeknek jelentős része adathalászat formájában következik be, mely elsősorban a pénzintézetek netbanki rendszeréhez történő belépést biztosító adatokra irányul. Az esetek többségében megfelelő vírusirtó telepítésével és kellő körültekintés mellett elkerülhetővé válik az áldozattá válás, azonban a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat, hogy az internetes csalók ügyesebbnek bizonyulnak. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, amikor az internetes csalás áldozata nem magánszemély, hanem egy gazdasági szereplő, egy gazdasági társaság.