Az adóalanyok azon körében, akik egyéni vállalkozóként, őstermelőként, illetve adószámos magánszemélyként végzik a tevékenységüket, számos esetben van bizonytalanság, ami az Szja tv. és Áfa tv. eltérő szabályaiból adódik. Azon kívül, hogy a két adónem közti különbség már azok jellemzőiből adódik (az Szja tv. pénzforgalmi szemléletet követ, míg az Áfa tv. teljesítési elvű), számos eltérés fedezhető fel az adóalanyiság és az értékhatárok számítása során is, amik nem az adónemek elszámolási módjából, hanem az eltérő szabályozásokból, összekeverhető fogalmakból ered. Cikkünk ezen eltéréseket kívánja tisztázni a teljesség igénye nélkül.
Webshopos kereskedelemmel foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatosan merült fel a kérdés, hogy a bevallás 24SZJA13-06-os lapján a 120–121. sorait (nyitó készlet leltár szerinti értéke 2024. január 1-jén, záró készlet leltár szerinti értéke 2024. december 31-én) milyen esetben kell kitölteni?
Bár januártól beadhatják a magánszemélyek a 2024. adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásukat (24SZJA nyomtatványon), sokan megvárták március 15-ét, az adóbevallási tervezet közzétételének időpontját. Eltérően a korábbi évektől, a 2024. évi bevallásban nincs jelentős változás. Ettől függetlenül nem árt a legfontosabb tudnivalókat átismételni és megismerkedni az eSzja portál felületével. Az Adó szaklap írása.
Adott egy Magyarországon élő házaspár, a feleség magyar, míg a férj japán állampolgárságú. A férj esetében teljesül azon kedvezményre jogosító feltétel, hogy ez az első házassága. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy a magyar feleség, akinek egyébként ez már a második házassága, érvényesítheti-e, és ha igen, milyen összegben az első házasok kedvezményét?
Egy brazil állampolgár is érvényesíthet Magyarországon családi személyijövedelemadó-kedvezményt, ha a gyermeke után Magyarországon családi pótlékban részesül, vagy a családi pótlékra való jogosultsága meg-állapítható lenne? Tehát a nem EGT-állampolgár, nem ukrán és nem szerb állampolgár esetében is fennáll-hat a családi kedvezményre való jogosultság 2025. évben?
A kormány döntött arról, hogy kibővíti a családi adócsökkentési programot, így 2026. január 1-től az egy gyermeket nevelő, 30 évnél fiatalabb édesanyák sem fizetnek személyi jövedelemadót – közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő csütörtökön a Kormányinfón.
Az Szja tv. 70. § (5) bekezdésének pontos értelmezésére vonatkozóan kérte egyik olvasónk a segítségünket. Hogyan kell érteni a jogszabály ezen rendelkezésében a minimálbér 25 százalékát? Amennyiben a ráfordítás 10 százalékos határán belül vagyunk, akkor
– egy fő egy évben egyszer kaphat a minimálbér 25 százalékáig adómentesen üzleti ajándékot, vagy
– egy fő egy évben többször, de éves összesítésben csak a minimálbér 25 százalékos értékhatáráig kaphat adómentesen üzleti ajándékot, esetleg
– egy fő egy évben többször is kaphat üzleti ajándékot, amely alkalmanként kell, hogy a minimálbér 25 százalékos értékhatára alatt legyen az adómentesség érdekében?
– egy fő egy évben egyszer kaphat a minimálbér 25 százalékáig adómentesen üzleti ajándékot, vagy
– egy fő egy évben többször, de éves összesítésben csak a minimálbér 25 százalékos értékhatáráig kaphat adómentesen üzleti ajándékot, esetleg
– egy fő egy évben többször is kaphat üzleti ajándékot, amely alkalmanként kell, hogy a minimálbér 25 százalékos értékhatára alatt legyen az adómentesség érdekében?
A nemzetgazdasági miniszter részletesen ismertette a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességének részleteit és költségvetési hatásait.
Írásunk témája, hogy a gazdasági társaság magánszemély tagja által nyújtott tagi kölcsön gazdasági társaságba történő beapportálása keletkeztet-e adókötelezettséget akár a gazdasági társaságnál, akár a tagi kölcsönt nyújtó tagnál. Ha a tag a követelése tőkésítése mellett dönt, az alábbiakat kell figyelembe venni.
2024-ben nyitottam egy tartós befektetési számlát, amelyen a 2024-es gyűjtő évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem keletkezett. Keletkezik-e a gyűjtőévben ezen ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem után az Szja tv. 67/A. §-a szerinti adófizetési kötelezettség?