Barion Pixel

A TBSZ-számlán keletkezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózása

2024-ben nyitottam egy tartós befektetési számlát, amelyen a 2024-es gyűjtő évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem keletkezett. Keletkezik-e a gyűjtőévben ezen ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem után az Szja tv. 67/A. §-a szerinti adófizetési kötelezettség?

Az elengedett követelés számviteli és jövedelemadó vonzatai

Jellemzően gazdasági érdekek vezérlik a gazdálkodókat akkor, amikor egy másik vállalkozással szemben fennálló követelésük teljes vagy részbeni elengedéséről döntenek. Az említett lépésre tehát nem feltétlenül annak okán kerül sor, hogy egy követelés ellenértékének a beérkezése bizonytalanná válik. Utóbbi esetben, vagyis amikor egy a társaság minden jogszerű lépést megtett a követelésének érvényesítésére, ennek ellenére a követelés várhatóan nem fog megtérülni, azt a törvényi feltételek teljesülése esetén behajthatatlan követelésként le kell írni, és adózás előtti eredményt csökkentő tételt lehet utána elszámolni. Ettől különbözik az az eset, amikor az adózó – saját döntése, vagy az adóssal kötött kétoldalú megállapodás alapján – elengedi a fennálló követelését.

Indul az SZJA-szezon, változások 2025-től – NAV-Figyelő 3. hét

A NAV-figyelő e heti számában az induló SZJA bevallásról az egyszerűsített foglalkoztatás változásairól is kapnak információkat. De olvashatnak pl. a Szochó kedvezményekről, a tartós befektetésből származó jövedelemről és Adótraffipax híreket is találnak.

Tartós befektetési szerződés utáni adókötelezettség illetőségváltás esetén

Egy magyar állampolgár munkalehetőség miatt ideiglenesen pár évre egy másik európai uniós tagállamba költözik, és ott lesz az adóügyi illetősége. A külföldi tartózkodása idejére meg kell-e szüntetnie a belföldi tartós befektetési szerződését, illetve, ha maradhat, milyen adókötelezettség terheli azt?

Akkor most hol tartsuk a szellemi termékünket?

Az Szja tv. 2025-től életbelépő módosításának következtében már nem kell leadózni a szellemi termékek gazdasági társaságokba történő apportálása esetén keletkező „virtuális” nyereséget. Miben rejlik a szabályváltozás jelentősége? Egyértelmű választ tudunk-e adni jövőre a több évtizedes kérdésre: a cég vagy a cégalapító magánszemély tulajdonában legyenek a vállalkozás által hasznosított szellemi termékek?

Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XVI. rész)

Vonatkozó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A sorozat előző részeit itt olvashatja. Személyi jövedelemadó (folyt.) Bevallás A magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját, valamint az adóelőlege(ke)t az adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, amelynek benyújtási határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A 2024-ben végzett bérbeadás jövedelmét tehát majd 2025. május […]

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

Szja: vármegye és BKK-bérlet térítése

A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?