Társaságunk 2024-es fizetendő társasági adója 14 millió forint volt, a 2025-ös társaságiadó-fizetési kötelezettségünk pedig várhatóan 19 millió forint lesz. Értesültünk arról, hogy a havi adóelőleg-fizetési gyakoriságra irányadó 5 millió forintos értékhatár 2026-tól megemelkedik 20 millió forintra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2026. január 20-án már nem kell fizetni adóelőleget, vagy csak a 2529 jelű bevallás benyújtását követően vonatkozik ránk az új szabály? Ha a 2529 jelű bevallást 2026 májusa előtt, például 2026 márciusában benyújtanánk, akkor korábban áttérhetünk a negyedéves fizetésre?
A magyar vállalkozások számára idén az év végi adótervezés fontosabb, mint valaha. 2026-tól jelentősen emelkednek a kisvállalati adó (KIVA) választhatóságának határai, így számos olyan cég is jogosulttá válhat a kedvezményes adózásra, amely eddig nem fért bele a rendszerbe. A Niveus arra figyelmeztet, hogy a cégeknek a döntést már 2025 végén meg kell hozni, ha 2026 januártól a KIVA adózás alá szeretnének tartozni.
Jelen cikkünkben egy összeolvadás bemutatása segítségével világítunk rá, hogy átalakulás, egyesülés és szétválás esetén milyen szabályozást kell követni a veszteségelhatárolás tekintetében a társasági adóban.
Írásunkban azzal az esettel foglalkozunk, amikor egy teljes mértékben fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz a könyvekből kivezetésre kerül, és a jogelődnek az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan el kell számolnia az adóalapjában a számviteli, illetve a társasági adó szerinti értékcsökkenés különbségét.
Társaságunk 2025-ben az egyik telephelyén elektromos töltőállomást kíván létesíteni. A töltőállomást első-sorban a társaságunk tulajdonában álló, a munkavállalók által használt elektromos személygépjárművek töltésére használnánk. Ha valamely partner cég képviselője elektromos autóval érkezne a telephelyre, akkor az sem kizárt, hogy az adott autót töltsék a töltőállomáson. A nyilvánosság részére viszont nem állna rendelkezésre a töltőállomás, hiszen a telephely önmagában is egy közforgalomtól elzárt magánterületen van. A kérdésünk arra irányul, hogy a társaság csökkentheti-e a 2025-ös társaságiadó-alapját az elektromos töltő-állomás létesítésével összefüggésben felmerülő költségekkel, ha maga a töltőállomás nem bárki által hozzáférhető helyen van.
A társasági adóban elszámolható értékcsökkenés szempontjából a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között speciális helyzetben vannak a hulladékgazdálkodási ágazatban használt eszközök, ezekre vonatkozóan külön 10% -os leírási kulcsot tartalmaz a törvény.
Általános szabály a társasági adó rendszerében, hogy a kapott osztalék nem adóköteles; a közterheket akkor kell megfizetni, amikor az osztalék a magánszemélyek részére kiosztásra kerül. Ugyanakkor a kapott (járó) osztalékot a gazdálkodó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 83. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi műveletek bevételei között számolja el, tehát az alapesetben társaságiadó-alapot képezne, ha nem kapcsolódna hozzá adózás előtti eredményt csökkentő tétel. Cikkünkben ezen adóalap-korrekcióval foglalkozunk.
Az Szja tv. 2025-től életbelépő módosításának következtében már nem kell leadózni a szellemi termékek gazdasági társaságokba történő apportálása esetén keletkező „virtuális” nyereséget. Miben rejlik a szabályváltozás jelentősége? Egyértelmű választ tudunk-e adni jövőre a több évtizedes kérdésre: a cég vagy a cégalapító magánszemély tulajdonában legyenek a vállalkozás által hasznosított szellemi termékek?
A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
A társasági adó rendszerében több, a beruházások kapcsán igénybe vehető kedvezménnyel is találkozhatunk: ezek egy része az adóalap szintjén (adóalap-kedvezményként), más része a számított adóból, adókedvezmény formájában érvényesíthető, illetve egy speciális kedvezménnyel is találkozhatunk, ez utóbbi a növekedési adóhitelre jutó adó egyes részleteit csökkentő összeg.