A társasági adóban elszámolható értékcsökkenés szempontjából a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között speciális helyzetben vannak a hulladékgazdálkodási ágazatban használt eszközök, ezekre vonatkozóan külön 10% -os leírási kulcsot tartalmaz a törvény.
Általános szabály a társasági adó rendszerében, hogy a kapott osztalék nem adóköteles; a közterheket akkor kell megfizetni, amikor az osztalék a magánszemélyek részére kiosztásra kerül. Ugyanakkor a kapott (járó) osztalékot a gazdálkodó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 83. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi műveletek bevételei között számolja el, tehát az alapesetben társaságiadó-alapot képezne, ha nem kapcsolódna hozzá adózás előtti eredményt csökkentő tétel. Cikkünkben ezen adóalap-korrekcióval foglalkozunk.
Az Szja tv. 2025-től életbelépő módosításának következtében már nem kell leadózni a szellemi termékek gazdasági társaságokba történő apportálása esetén keletkező „virtuális” nyereséget. Miben rejlik a szabályváltozás jelentősége? Egyértelmű választ tudunk-e adni jövőre a több évtizedes kérdésre: a cég vagy a cégalapító magánszemély tulajdonában legyenek a vállalkozás által hasznosított szellemi termékek?
A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
A társasági adó rendszerében több, a beruházások kapcsán igénybe vehető kedvezménnyel is találkozhatunk: ezek egy része az adóalap szintjén (adóalap-kedvezményként), más része a számított adóból, adókedvezmény formájában érvényesíthető, illetve egy speciális kedvezménnyel is találkozhatunk, ez utóbbi a növekedési adóhitelre jutó adó egyes részleteit csökkentő összeg.
A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.
A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.
A jövedelem-(nyereség-) minimum nem újkeletű a társasági adó rendszerében, cikkünk nem is a jogszabályi háttér ismertetésével kíván foglalkozni, hanem azt vizsgálja meg, hogy miként befolyásolja bizonyos más társasági adó jogintézmények alkalmazhatóságát az, ha az adózó az adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 6. § (5) bekezdés b) pontja alapján állapítja meg.
Társaságunk egy belföldi illetőségű kft., amelynek a 2024-es adóévre vonatkozóan bevallott, fizetendő társaságiadó-előlegének összege jelentősen alacsonyabb, mint ahogy a tárgyidőszak, azaz a 2024-es adóév eddig ismert eredménye alapján a fizetendő adó prognosztizálható. Felmerült, hogy a 2024. évre fizetendő, az adószámlán kötelezettségként előírt társaságiadó-előleg összegét szeretnénk „megemeltetni” a közteher fizetésének arányos eloszlása érdekében. A magasabb összegű társaságiadóelőleg-kötelezettség esetén ugyanis társaságunk magasabb összegben tenne adófelajánlást és így magasabb összegű jóváírásban részesülnénk. Kérdésként merül fel, hogy társaságunk kérheti-e a 2229 és a 2329 jelű bevallásokban bevallott, a 2024-es adóévre vonatkozó társaságiadó-előleg összegének emelését az adóhatóságtól. Van-e erre mód az ELOLEGMOD jelű nyomtatvány benyújtásával? Álláspontunk szerint sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, sem pedig az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény nem zárja ki a társaságiadó-előleg megemelésére vonatkozó kérelem benyújtását.
A globális minimumadó bevezetése okán az adózók egyszeri lehetőséget kapta arra, hogy a jogvesztő határidő letelte ellenére be nem jelentett részesedéseiket tao-bevallásukban bejelentsék, és azok eladásakor a jövőben esetleges adókedvezményt kapjanak. A részletekről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.