Jelen cikkünkben egy összeolvadás bemutatása segítségével világítunk rá, hogy átalakulás, egyesülés és szétválás esetén milyen szabályozást kell követni a veszteségelhatárolás tekintetében a társasági adóban.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.
Írásunkban azzal az esettel foglalkozunk, amikor egy teljes mértékben fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz a könyvekből kivezetésre kerül, és a jogelődnek az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan el kell számolnia az adóalapjában a számviteli, illetve a társasági adó szerinti értékcsökkenés különbségét.
Adott egy társaság, amely egy belföldi vállalatcsoport tagjaként központosított támogató jellegű szolgáltatásokat nyújt mind kapcsolt vállalatok, mind pedig független felek részére. A társaság ügyfélportfóliójának nagyobb részét (kb. 70 százalékát) a kapcsolt felek, kisebb részét (kb. 30 százalékát) a független felek adják. A társaság azonos tartalmú szerződést köt valamennyi ügyfelével, azaz a kapcsolt vállalkozásokkal és a független felekkel megkötött megállapodások is azonos szerződési feltételeket, azonos egységárakat tartalmaznak. A társaság szolgáltatását igénybe vevő felek a támogató szolgáltatásoktól függetlenül saját döntéshozói testületekkel rendelkeznek, az operatív döntési jogosítványok nem vesznek el, és a társaság által nyújtott szolgáltatások nem vonják el az igénybe vevő vállalatok önálló ügyvezetési hatáskörét.
Társaságunk 2025-ben az egyik telephelyén elektromos töltőállomást kíván létesíteni. A töltőállomást első-sorban a társaságunk tulajdonában álló, a munkavállalók által használt elektromos személygépjárművek töltésére használnánk. Ha valamely partner cég képviselője elektromos autóval érkezne a telephelyre, akkor az sem kizárt, hogy az adott autót töltsék a töltőállomáson. A nyilvánosság részére viszont nem állna rendelkezésre a töltőállomás, hiszen a telephely önmagában is egy közforgalomtól elzárt magánterületen van. A kérdésünk arra irányul, hogy a társaság csökkentheti-e a 2025-ös társaságiadó-alapját az elektromos töltő-állomás létesítésével összefüggésben felmerülő költségekkel, ha maga a töltőállomás nem bárki által hozzáférhető helyen van.
Sorozatunk második részében a témát érintő jogeseteket vizsgálunk; a külföldi szolgáltatóktól igénybe vett képzés-oktatás kérdéskörét, illetve a képzéshez kapcsolódó vizsgadíj elszámolhatóságát.
Kérdésként merült fel, hogy fejlesztési tartalék kedvezményének alkalmazásához mikor kell megképezni a lekötött tartalékot. Naptári éves adózóként működik a cégünk, 2024. december 31-én még több olyan projektelszámolás függőben volt, amelyek hatással voltak az adózás előtti nyereség összegére (ezáltal a fejlesztési tartalék maximumára is). 2024. december 31-én nem képeztük meg a lekötött tartalékot, viszont a 2024-es mérleg még nem került összeállításra, a tulajdonos még nem fogadta el a 2024-es beszámolót. Van még lehetőség a fejlesztési tartalék megképzésére?
Társaságunkat megkereste egy hivatásos labdarúgócsapat képviselője azzal összefüggésben, hogy nyújtsunk számukra támogatást. A hivatásos sportszervezet kft. formában működik, maga a juttatás pedig nem az „adókedvezményes” struktúra hatálya alá esne. Milyen feltételek figyelembevételével nyújtható olyan támogatás a hivatásos sportszervezetnek, amelyet cégünk elismert költségként számolhat el? Szükség van-e ilyenkor a juttatásban részesülő „szokásos” két nyilatkozatára? Problémát jelent-e az, hogy társaságunk a 2025-ös adóelőlege terhére már tett felajánlást egy amatőr kézilabdacsapat javára?
Jelentősen szűkült azon képzési költségek köre, amelyeket automatikusan elismer a társasági adó az adóalapban, így alaposabb vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott képzési, oktatási forma igénybevétele ténylegesen az adott gazdasági szereplő tevékenységét szolgálja-e.
Társaságunk 2021. december 1-je óta lízingel egy személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A futamidő 3 év, tehát a lízingszerződés 2024. december 1-jén jár le. A körülmények mérlegelése után a cég vezetői akként döntöttek, hogy a futamidő végén nem kívánják megvásárolni az autót. A társaság az adott személygépjárművet 2021. december 3-án átvette, az üzembe helyezésre került. Azóta a társaság valamennyi adóévben, azaz a 2021–2023. közötti években érvényesítette a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét a lízingelt autó utáni kamatra tekintettel. Kérdésként merült fel, hogy ha a cég nem vásárolja meg az autót, akkor vissza kell-e fizetni a korábbi adóévekben igénybe vett adókedvezmény összegét késedelmi pótlékkal növelten. Jól gondoljuk-e, hogy nem minősül elidegenítésnek az, hogy a lízing futamideje lejár? A 2024. adóévi kamat után még jár az adókedvezmény?