A jelentős hitelből finanszírozott beruházások esetén nem csupán a finanszírozási költségek nagysága, hanem azok társasági adóban történő figyelembevételének időzítése is érdemben befolyásolhatja a vállalatok adópozícióját. A kamatlevonhatósági korlátra vonatkozó szabályozás alkalmazása kapcsán olyan értelmezési kérdés merülhet fel, amely különösen a nagy volumenű, hosszabb megvalósítási idejű beruházások esetében bír jelentőséggel. A Deloitte szakértői szerint ezért célszerű előzetesen áttekinteni az egyes lehetséges megközelítések adóhatásait és kialakítani egy megfelelően alátámasztott gyakorlatot.
Milyen költségeket lehet figyelembe venni a munkásszállás céljára bérelt ingatlanra tekintettel érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel alkalmazásakor?
Cikksorozatunk utolsó részében azt vizsgáljuk, érinti-e a korábban már érvényesített KKV beruházási adóalap-kedvezményt, ha az érintett tárgyi eszköz leselejtezésre kerül. Áttekintjük továbbá, hogy mit jelent azon törvényi kitétel, hogy az adózó csak abban az esetben alkalmazhatja a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat, ha az adóév egészében valamennyi tagja, részvényese üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt.
Adott egy kft. formában működő belföldi illetőségű társaság, amely a törzstőkén felüli vagyona terhére 2026. február 20-án megvásárolta egy korábbi tagjának üzletrészét. Kérdésként merül fel, hogy van-e bármilyen akadálya annak, hogy a kft. az üzletrész megszerzését az adóhatóság felé bejelentse és adott esetben a későbbiekben alkalmazza a bejelentett részesedés árfolyamnyereséggel történő kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt.
Cikksorozatunk harmadik részében az ingatlanberuházásokkal, továbbá a bérbe adott, illetve bérelt tárgyi eszközt érintő beruházásokkal, felújításokkal foglalkozunk.
A NAV éjfélig mintegy 400 ezer cégtől vár társasági adó (tao), és több mint 100 ezer társaságtól kisvállalati adó (kiva) bevallást. A bevallások mellett az adót is június 1-jéig kell megfizetni – figyelmeztetett hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Írásunk első részében az adóévi beruházási érték kérdéskörét érintettük. Szintén sok kérdés merül fel a beruházásokra adott előlegekre vonatkozóan a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített, KKV-k beruházási adóalap-kedvezményének igénybevétele kapcsán.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 1-ig mintegy 400 ezer cégtől vár bevallást a társasági adóról (tao), és több mint 100 ezer társaságtól a kisvállalati adóról (kiva) – hívta fel a figyelmet kedden a hivatal.
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.
Társaságunk 2018-ban bejelentést tett az adópolitikáért felelős miniszterhez fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére jogosító beruházás megvalósítása kapcsán. Az adókedvezményt első ízben a beruházás üzembehelyezésének adóévében, 2020-ban vettük igénybe. Az adókedvezmény teljes összegét még nem „hívtuk le”, van még érvényesíthető összeg. A 2025-ös társaságiadó-alapunk azonban negatív, így a 2529 jelű bevallásba fejlesztési adókedvezményt nem tudunk beállítani. Helyes-e az az értesülésünk, hogy ebben az esetben is kell adatot szolgáltatni a 2529 jelű bevallásban a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan? A 2024-es adóévben is hasonló volt a helyzet, ugyanis akkor sem tudtuk igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt, adatszolgáltatási kötelezettségünk akkor – tudomásunk szerint – nem volt.