Milyen költségeket lehet figyelembe venni a munkásszállás céljára bérelt ingatlanra tekintettel érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel alkalmazásakor?
Cikksorozatunk utolsó részében azt vizsgáljuk, érinti-e a korábban már érvényesített KKV beruházási adóalap-kedvezményt, ha az érintett tárgyi eszköz leselejtezésre kerül. Áttekintjük továbbá, hogy mit jelent azon törvényi kitétel, hogy az adózó csak abban az esetben alkalmazhatja a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat, ha az adóév egészében valamennyi tagja, részvényese üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt.
Adott egy kft. formában működő belföldi illetőségű társaság, amely a törzstőkén felüli vagyona terhére 2026. február 20-án megvásárolta egy korábbi tagjának üzletrészét. Kérdésként merül fel, hogy van-e bármilyen akadálya annak, hogy a kft. az üzletrész megszerzését az adóhatóság felé bejelentse és adott esetben a későbbiekben alkalmazza a bejelentett részesedés árfolyamnyereséggel történő kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt.
Cikksorozatunk harmadik részében az ingatlanberuházásokkal, továbbá a bérbe adott, illetve bérelt tárgyi eszközt érintő beruházásokkal, felújításokkal foglalkozunk.
A NAV éjfélig mintegy 400 ezer cégtől vár társasági adó (tao), és több mint 100 ezer társaságtól kisvállalati adó (kiva) bevallást. A bevallások mellett az adót is június 1-jéig kell megfizetni – figyelmeztetett hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Írásunk első részében az adóévi beruházási érték kérdéskörét érintettük. Szintén sok kérdés merül fel a beruházásokra adott előlegekre vonatkozóan a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített, KKV-k beruházási adóalap-kedvezményének igénybevétele kapcsán.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 1-ig mintegy 400 ezer cégtől vár bevallást a társasági adóról (tao), és több mint 100 ezer társaságtól a kisvállalati adóról (kiva) – hívta fel a figyelmet kedden a hivatal.
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.
Társaságunk 2018-ban bejelentést tett az adópolitikáért felelős miniszterhez fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére jogosító beruházás megvalósítása kapcsán. Az adókedvezményt első ízben a beruházás üzembehelyezésének adóévében, 2020-ban vettük igénybe. Az adókedvezmény teljes összegét még nem „hívtuk le”, van még érvényesíthető összeg. A 2025-ös társaságiadó-alapunk azonban negatív, így a 2529 jelű bevallásba fejlesztési adókedvezményt nem tudunk beállítani. Helyes-e az az értesülésünk, hogy ebben az esetben is kell adatot szolgáltatni a 2529 jelű bevallásban a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan? A 2024-es adóévben is hasonló volt a helyzet, ugyanis akkor sem tudtuk igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt, adatszolgáltatási kötelezettségünk akkor – tudomásunk szerint – nem volt.
A beruházásokra vonatkozóan gyakran alkalmazott kedvezmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel, amely bár nem újkeletű jogintézmény, mégis időről időre felmerülnek olyan tipikus kérdések az alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket érdemes csokorba szedni. Négyrészes cikksorozatunkban erre vállalkozunk.