Cikksorozatunkat az adókedvezmény igénybevételének feltételei ismertetésével folytatjuk. Általános szabály, hogy az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.
A naptári éves adózók 2025. adóévre vonatkozó társasági adóbevallási határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja. Jelen cikkben a társasági adóbevallás fontosabb szabályait foglaljuk össze röviden.
Társaságunk 2024-es fizetendő társasági adója 14 millió forint volt, a 2025-ös társaságiadó-fizetési kötelezettségünk pedig várhatóan 19 millió forint lesz. Értesültünk arról, hogy a havi adóelőleg-fizetési gyakoriságra irányadó 5 millió forintos értékhatár 2026-tól megemelkedik 20 millió forintra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2026. január 20-án már nem kell fizetni adóelőleget, vagy csak a 2529 jelű bevallás benyújtását követően vonatkozik ránk az új szabály? Ha a 2529 jelű bevallást 2026 májusa előtt, például 2026 márciusában benyújtanánk, akkor korábban áttérhetünk a negyedéves fizetésre?
Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a számviteli beszámoló elkészítésére nem kötelezett külföldi személy a fizetendő társasági adóját milyen szabályozás, illetve milyen nyilvántartás alapján állapítja meg.
A társasági adóalap meghatározásakor kulcsfontosságú a költségek minősítése, mert ez határozza meg, hogy az adott tételt adóalap csökkentő-növelő tételként vegyük figyelembe. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao tv.) 6. § (1) bekezdése értelmében az általános szabályok szerint a társasági adó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adó alapja az adózás előtti eredmény korrekciós tételekkel (Tao tv. 7., 8., 16., 18. és 28. §, VII. Fejezet) módosított összege. Az adófizetési kötelezettséget az így megállapított pozitív adóalap után kell számítani.
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent cikk célja, hogy közérthetően ismertesse a csoportos társaságiadó-alanyiság főbb szabályait, feltárja a rendszer gazdasági és jogi összefüggéseit, valamint a vállalatcsoportok adózására gyakorolt hatásait.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/A. § (1) bekezdése értelmében a hitelszerződés – illetve pénzügyi lízingszerződés – megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés – illetve pénzügyi lízingszerződés – alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybe vehető a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel kamata után is.
Egy társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló független féltől egy olyan létesítményt kíván megvenni, amelyben korábban ipari, valamint kereskedelmi tevékenységet folytattak. A jelenlegi tulajdonos a létesítményt be kívánja zárni. A társaság a felvásárlást követően tovább üzemeltetné a létesítményt, méghozzá bérbeadás révén, tehát saját maga nem folytatná a létesítményben a korábbi ipari, kereskedelmi tevékenységet. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a létesítmény felvásárlására tekintettel érvényesíthet-e a társaság fejlesztési adókedvezményt. A létesítmény felvásárlása esetén az induló beruházásként történő minősítésnek feltétele-e, hogy a felvásárló adóalany maga folytassa a korábbi tevékenységet, vagy elegendő, ha bérbeadással üzemelteti a létesítményt?
Adott egy olyan társaság, amely határokon átnyúló átalakulás révén 2025 októbere óta minősül belföldi illetőségű adózónak. Az adózó élni kíván azzal a 2025. június 20-a óta fennálló lehetőséggel, hogy a korábban, azaz a belföldi illetőség fennállását megelőzően szerzett részesedéseit bejelentse. Az adózó a későbbiekben a bejelentett részesedései egy részét értékesíteni kívánja, az ügyleten feltehetően nyereséget fog realizálni. Kérdésként merült fel, hogy a bejelentett részesedés értékesítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel érvényesítéséhez szükséges 1 éves tartási idő ezen esetben honnan számítandó. Figyelembe vehető-e az az időszak is, amikor az adózó még külföldi illetőségű adózóként, az illetősége szerinti állam szabályai szerint tartotta nyilván a részesedést, vagy az 1 évet csak a bejelentés napjától kezdve lehet számítani?
Számos adózási könnyítést hoz 2026 a kkv-knak: emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára az áfában, nő a költséghányad az átalányadózóknál, sokkal kevesebb bevallást kell beadniuk az egyéni vállalkozóknak, akiknek a NAV hivatalból intézi a biztosítotti bejelentését. Még több cég választhatja a kivát és kevesebb szochót fizetnek a főállású vállalkozók – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a NAV.