A 2025-ös társasági adóbevalláshoz kapcsolódó módosítások első ránézésre nem tűnnek radikálisnak. A jól ismert struktúra megmarad, a rendszer alapjai nem változnak. A részletekben azonban olyan elmozdulások jelentek meg, amelyek a vállalatok adminisztrációs működésére és ellenőrzési kockázati kitettségére is érdemi hatással lehetnek. Nem a rendszer változik, hanem a működés logikája.
A vállalkozásoknak, amelyek a társasági adó alanyai – főszabály szerint – az adóévet követő év 5. hónap utolsó napjáig szükséges benyújtani a ’29-es jelű társaságiadó-bevallást. Vannak azonban kivételek, mint a civil szervezetek, amelyeknek megfelelő feltételek teljesülése esetén elégséges nyilatkozatot benyújtani az említett határidőig. A jogszabályok évről évre változnak, nincs ez másként a társasági adóra irányadó szabályok tekintetében sem. Ebből következően fontos áttekinteni, hogy a korábbi év elszámoló bevallásához képest mely változások érhetők tetten a 2025. évi bevallás tekintetében. Az Adó szaklap írása a 2529 jelű bevallás kapcsán a főbb kitöltési szabályok mellett az újdonságokra helyezzük a hangsúlyt.
Cikksorozatunkat az adókedvezmény jelenértékének meghatározásával zárjuk, példával illusztrálva.
Cikksorozatunk folytatásában az adókedvezmény igénylése iránti bejelentéssel, illetve az elszámolható költségek jelenérték-számításával foglalkozunk.
Cikksorozatunkat az adókedvezmény igénybevételének feltételei ismertetésével folytatjuk. Általános szabály, hogy az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.
A naptári éves adózók 2025. adóévre vonatkozó társasági adóbevallási határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja. Jelen cikkben a társasági adóbevallás fontosabb szabályait foglaljuk össze röviden.
Társaságunk 2024-es fizetendő társasági adója 14 millió forint volt, a 2025-ös társaságiadó-fizetési kötelezettségünk pedig várhatóan 19 millió forint lesz. Értesültünk arról, hogy a havi adóelőleg-fizetési gyakoriságra irányadó 5 millió forintos értékhatár 2026-tól megemelkedik 20 millió forintra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2026. január 20-án már nem kell fizetni adóelőleget, vagy csak a 2529 jelű bevallás benyújtását követően vonatkozik ránk az új szabály? Ha a 2529 jelű bevallást 2026 májusa előtt, például 2026 márciusában benyújtanánk, akkor korábban áttérhetünk a negyedéves fizetésre?
Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a számviteli beszámoló elkészítésére nem kötelezett külföldi személy a fizetendő társasági adóját milyen szabályozás, illetve milyen nyilvántartás alapján állapítja meg.
A társasági adóalap meghatározásakor kulcsfontosságú a költségek minősítése, mert ez határozza meg, hogy az adott tételt adóalap csökkentő-növelő tételként vegyük figyelembe. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao tv.) 6. § (1) bekezdése értelmében az általános szabályok szerint a társasági adó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adó alapja az adózás előtti eredmény korrekciós tételekkel (Tao tv. 7., 8., 16., 18. és 28. §, VII. Fejezet) módosított összege. Az adófizetési kötelezettséget az így megállapított pozitív adóalap után kell számítani.
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent cikk célja, hogy közérthetően ismertesse a csoportos társaságiadó-alanyiság főbb szabályait, feltárja a rendszer gazdasági és jogi összefüggéseit, valamint a vállalatcsoportok adózására gyakorolt hatásait.