Abban az esetben, ha az adózó adószámláján lejárt idejű tartozás van, azaz az adózó a tartozását nem fizette be határidőben és fizetési kedvezményt sem kért, az állami adóhatóság végrehajtási eljárást indíthat a tartozások beszedésére. Az állami adóhatóság a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban – miután előzetesen felszólított az önkéntes teljesítésre – helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalányt számít fel. Ezen túlmenően az egyes végrehajtási cselekmények – például gépkocsi-, egyéb ingó-, ingatlanfoglalás – külön-külön további 10 000 forint költségminimum kiszabásával járnak.
A 2023-ban induló üzleti évektől új lehetőség nyílt a magyar számvitelben: az egyedi beszámolóban is kimutathatóvá vált a halasztott adó. Ennek alkalmazása jelentős hatással lehet a vállalkozás pénzügyi tervezésére és transzparenciájára, így a számviteli politikára is. A halasztott adó célja az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti időbeli eltérések kezelése.
Jelen cikkünkben egy összeolvadás bemutatása segítségével világítunk rá, hogy átalakulás, egyesülés és szétválás esetén milyen szabályozást kell követni a veszteségelhatárolás tekintetében a társasági adóban.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.
Írásunkban azzal az esettel foglalkozunk, amikor egy teljes mértékben fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz a könyvekből kivezetésre kerül, és a jogelődnek az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan el kell számolnia az adóalapjában a számviteli, illetve a társasági adó szerinti értékcsökkenés különbségét.
Adott egy társaság, amely egy belföldi vállalatcsoport tagjaként központosított támogató jellegű szolgáltatásokat nyújt mind kapcsolt vállalatok, mind pedig független felek részére. A társaság ügyfélportfóliójának nagyobb részét (kb. 70 százalékát) a kapcsolt felek, kisebb részét (kb. 30 százalékát) a független felek adják. A társaság azonos tartalmú szerződést köt valamennyi ügyfelével, azaz a kapcsolt vállalkozásokkal és a független felekkel megkötött megállapodások is azonos szerződési feltételeket, azonos egységárakat tartalmaznak. A társaság szolgáltatását igénybe vevő felek a támogató szolgáltatásoktól függetlenül saját döntéshozói testületekkel rendelkeznek, az operatív döntési jogosítványok nem vesznek el, és a társaság által nyújtott szolgáltatások nem vonják el az igénybe vevő vállalatok önálló ügyvezetési hatáskörét.
Társaságunk 2025-ben az egyik telephelyén elektromos töltőállomást kíván létesíteni. A töltőállomást első-sorban a társaságunk tulajdonában álló, a munkavállalók által használt elektromos személygépjárművek töltésére használnánk. Ha valamely partner cég képviselője elektromos autóval érkezne a telephelyre, akkor az sem kizárt, hogy az adott autót töltsék a töltőállomáson. A nyilvánosság részére viszont nem állna rendelkezésre a töltőállomás, hiszen a telephely önmagában is egy közforgalomtól elzárt magánterületen van. A kérdésünk arra irányul, hogy a társaság csökkentheti-e a 2025-ös társaságiadó-alapját az elektromos töltő-állomás létesítésével összefüggésben felmerülő költségekkel, ha maga a töltőállomás nem bárki által hozzáférhető helyen van.
Sorozatunk második részében a témát érintő jogeseteket vizsgálunk; a külföldi szolgáltatóktól igénybe vett képzés-oktatás kérdéskörét, illetve a képzéshez kapcsolódó vizsgadíj elszámolhatóságát.
Kérdésként merült fel, hogy fejlesztési tartalék kedvezményének alkalmazásához mikor kell megképezni a lekötött tartalékot. Naptári éves adózóként működik a cégünk, 2024. december 31-én még több olyan projektelszámolás függőben volt, amelyek hatással voltak az adózás előtti nyereség összegére (ezáltal a fejlesztési tartalék maximumára is). 2024. december 31-én nem képeztük meg a lekötött tartalékot, viszont a 2024-es mérleg még nem került összeállításra, a tulajdonos még nem fogadta el a 2024-es beszámolót. Van még lehetőség a fejlesztési tartalék megképzésére?
Társaságunkat megkereste egy hivatásos labdarúgócsapat képviselője azzal összefüggésben, hogy nyújtsunk számukra támogatást. A hivatásos sportszervezet kft. formában működik, maga a juttatás pedig nem az „adókedvezményes” struktúra hatálya alá esne. Milyen feltételek figyelembevételével nyújtható olyan támogatás a hivatásos sportszervezetnek, amelyet cégünk elismert költségként számolhat el? Szükség van-e ilyenkor a juttatásban részesülő „szokásos” két nyilatkozatára? Problémát jelent-e az, hogy társaságunk a 2025-ös adóelőlege terhére már tett felajánlást egy amatőr kézilabdacsapat javára?