„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Cikkünk második részében azt vizsgáljuk, hogy kedvezményezett átalakulás – azon belül is kiválás – esetén milyen szempontokat kell figyelembe venni a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pont 1. alpont szerinti adóalap-csökkentő tétel alkalmazásánál. Azért helyezzük a fókuszpontba a kiválás esetkörét, mert a szétválás ezen válfajánál elképzelhető olyan eset is, hogy a jogelőd érintett tagjának részesedése a jogelődben megszűnik, de előfordulhat az is, hogy a részesedés megmarad.
Elmondható, hogy társasági adó tekintetében a NAV-ellenőrzések hagyományos vizsgálati területnek számít a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentés vizsgálata, az adóalap-módosító tételek helyes alkalmazása. Jogesetekkel és példákkal illusztrálva ismertetjük a szabályozást.
„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.