Az év elejétől kissé változott a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek tárasaságiadó-törvényben szereplő szabályozása. A részletekről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
A globális minimumadó bevezetése okán az adózók egyszeri lehetőséget kapta arra, hogy a jogvesztő határidő letelte ellenére be nem jelentett részesedéseiket tao-bevallásukban bejelentsék, és azok eladásakor a jövőben esetleges adókedvezményt kapjanak. A részletekről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
2024. január 1-től Magyarország is bevezette a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást. A törvény elfogadása foglalkoztunk az új szabályozás legfontosabb következményeivel, de a magyar adótanácsadói szektor jelentős része sokáig csak említés szintjén foglalkozott a minimumadó-szabályozás egyik nagyon fontos újításával: az úgynevezett „bejelentett részesedésre” vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel.
Cikksorozatunkban az előbbi említett, ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedés külföldi vállalkozások közötti adásvétele esetén felmerülő, a külföldi vállalkozásokat terhelő adókötelezettségeket, a kapcsolódó részletszabályokat vizsgáljuk. Az első részben a társasági adóval, második részében az illetékkel foglalkozunk.
Cikkünk célja, hogy gyakorlati szempontú segítséget nyújtson a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. § szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének alkalmazásánál.
Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy az adónemváltás, illetve az ugyanazon ténybeli alapon fennálló többszöri kedvezmény együttes alkalmazhatóságának tilalma milyen jogkövetkezményekkel bírhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. §-ában nevesített energiahatékonysági adókedvezmény alkalmazhatósága kapcsán.
Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások vannak az adójogszabályokban, de a jövő évi változások még a megszokott mértéket is meghaladják. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is az adózás terén, de azért most is túlsúlyban vannak a bevételnövekedést célzó szigorítások.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.
Az infláció miatt aggódnak leginkább a magyarországi vállalatok, míg a legkockázatosabb adóterületnek a transzferárazást, a társasági adót és a globális minimumadót tartják – derül ki az EY Adókonferencia több mint 240 résztvevője körében készített felmérésből.
Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.