A transzferár-kiigazítások áfakezelése rendkívül aktuális és égető kérdés, amelyet egyrészt a magyar számviteli törvény közelmúltbeli módosítása, másrészt az Európai Bíróság (EUB) előtt ebben a tárgyban megfordult ügyek (C–726/23. számú, Arcomet Towercranes-, illetve C-603/24. számú, Stellantis-ügy) exponáltak. Dr. Horváth Zoltán, Senior Tax Manager, a WTS Klient munkatársa cikkében ezeket az ügyeket elemzi, miközben érinti a transzferár és a vám összefüggéseit is.
December első hetén a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár-nyilvántartásra és a transzferár-adatszolgáltatásra vonatkozó új rendelet tervezetét. A javaslat átfogóan módosítaná a jelenlegi dokumentációs szabályokat, több ponton új elvárásokat határoz meg, ugyanakkor bizonyos területeken könnyítéseket is tartalmaz. A rendelet célja az adminisztratív terhek mérséklése, valamint az adóellenőrzések teljesítményének javítása a hibák egyszerűbb kiszűrése.
Komoly adózási kockázatokat rejt az év végi transzferár-kiigazítások általános forgalmi adó szempontú kezelése, amely jelentős hatással van a multinacionális vállalatcsoportok adókötelezettségeire, adóügyi megfelelésére, de pénzügyi pozíciójára is. Erre irányítja rá a figyelmet az egyik legfrissebb uniós döntés, a C–726/23. számú Arcomet Towercranes ügyben hozott ítélet, amely megerősíti, hogy a világosan meghatározott szerződéses mechanizmusokon alapuló transzferár-korrekciók áfa szempontból adóköteles ügyletnek minősülhetnek még akkor is, ha azok egyébként változó összegűek vagy nyereségalapúak. Egyben pedig rámutat arra is, hogy a cégcsoportokon belüli tranzakciók folyamatos figyelmet és rendszeres felülvizsgálatot követelnek, de akár az újragondolás szükségességét is felvethetik. Az Áfa kalauz cikkében a közösségi és hazai gyakorlat rövid ismertetését követően ezt a jogesetet mutatjuk be részletesen, azzal a céllal, hogy az áfa hatálya alá, és azon kívül eső transzerár-kiigazítások elhatárolásához nyújtsunk támpontokat az olvasó számára.
A transzferár kötelezettségek év végi ellenőrzése nemcsak egy kötelező adminisztráció, hanem fontos része a cég pénzügyi és adózási biztonságának is annak érdekében, hogy elkerülje az akár több milliós bírságokat.
A cikksorozat utolsó részében a cseh transzferár-szabályozást tekintjük át, különös hangsúllyal a magyar szabályozással való párhuzamokra és eltérésekre.
Cikksorozatunk harmadik részében részletesen összevetjük Magyarország és Lengyelország transzferár-szabályozását.
Cikksorozatunk második részében részletesen összevetjük Magyarország és Szlovákia transzferár-szabályozását, kiemelve a hasonlóságokat és különbségeket a dokumentációs kötelezettségek, határidők, mentességek és hatósági gyakorlatok tekintetében.
Az ECOVIS Tax Solution Kft. magyarországi és regionális szakértőinek cikksorozata átfogó képet ad a transzferárazási szabályozásról a V4 országaiban, kiemelve a legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket. Az első részben általános bevezetőt nyújtunk.
Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól ugyanis új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.