A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legjobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.
Megjelentek az idei valorizációs szorzószámok. Elmondjuk, mi a nettósítás, a valorizálás és a degresszió, és mindezek együtt miként adják ki a nyugdíj összegét.
Ismertetjük a nyugdíjszámítás folyamatát, elmondjuk, mi a nettósítás, a valorizálás, a degresszió, és mit érdemes tudni még ezeken kívül.
Új lehetőségként már élhetünk a nyugdíjelőleg módosítása iránti kérelemmel. Ismertetjük a most módosult szabályozást.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Részletezzük a lehetőségeket.
A nyugdíjigény bejelentése során talán a legnehezebb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását. Több tényezőt kell egyszerre figyelembe venni ahhoz, hogy a nyugdíj várható összege szempontjából jól válasszunk. Jó tudni azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíj igény benyújtását. Van-e „mozgástér” egy már meghozott döntésünk megváltoztatására?
Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, Most részletezzük a folyamatot.
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Vajon ez visszamenőlegesen is lehetséges? És ha igen, meddig?
- 1
- 2