A Pénzügyminisztérium október 29-én benyújtotta az őszi adócsomag tervezetét az Országgyűlés elé. A Pénzügyminisztérium közzétette az őszi adócsomag tervezetét társadalmi egyeztetés céljából, azonban a korábbi verzióhoz képest az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítási javaslat számos újdonságot és változást tartalmaz. A PwC kifejezetten az új, a tervezet korábbi verziójától eltérő, jelentősebb módosítási javaslatokra tér ki.
A Pénzügyminisztérium október 29-én benyújtotta az őszi adócsomag tervezetét az Országgyűlés elé. A Pénzügyminisztérium közzétette az őszi adócsomag tervezetét társadalmi egyeztetés céljából, azonban a korábbi verzióhoz képest az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítási javaslat számos újdonságot és változást tartalmaz. A PwC kifejezetten az új, a tervezet korábbi verziójától eltérő, jelentősebb módosítási javaslatokra tér ki.
Időről időre felmerülő kérdés, hogy mely időszakok vehetők figyelembe, illetve melyek nem vehetők figyelembe jogosultsági időként a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához. Ebbe a körbe tartozik az ápolási díjat igénybe vevő hölgyek jogosultságának kérdése is.
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.
Releváns jogszabályok: – 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2024-ben az 1959-ben születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz. A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár […]
Óriási érdeklődés övezheti jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználását a Duna House (DH) várakozásai szerint.
Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése.
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.